Örvényes | Temetőkápolna 

Örvényes Veszprém megyében, a Balaton közép-északi partján fekvő 170 lelkes kis település, amelyen a 71-es észak-balatoni főút halad keresztül, mellette a bringa-kőrúttal. Az avarok, majd a rómaiak idején is lakott hely volt. Nehezen megtalálható lelőhely volt például a Balatonban, az Örvényes előtti vizekben feltételezett egykori sziget, amelynek létét több forrás is megerősítette. A XVIII. században például, amikor igen alacsony volt a tó vízszintje, feljegyezték, hogy Örvényes előtt falak álltak ki a vízből, és az 1990-es évek elején találtak is ott, a víz alatt Árpád-kori és bronzkori kerámiákat. A merülések során igazolódott a régészek feltevése: az akkori vízszint alatt alig egy méterrel rábukkantak egy kör alakú zónára, amelyet az iszapos medertől eltérően bazaltkövek pettyeztek, és ahol rengeteg kerámiatöredéket is találtak. A cserepek a középső bronzkorból, mintegy 2500 évvel ezelőttről származtak.

Ennek alapján bizonyítható, hogy abban az időben a tó sokkal sekélyebb volt, a mai part közelében szigetek és félszigetek emelkedtek ki a vízből; ezek némelyikén falvakat építettek az emberek. A balatoni búvárok jelzései alapján az is világos, hogy a közelben több más – avar-kori, esetleg római kori – lelőhelyre is számítani kell. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. A község nevét először 1211-ben említik mint a Tihanyi Bencés Apátság birtokát. A középkorban ezeken a birtokokon virágzó élet volt, gazdálkodók és mesteremberek lakták – köztük egy aranyműves. Az 1593-as török pusztítás következtében a szinte teljesen elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be Rheinland-Pfalz-ból. Ennek emlékére szerepel Örvényes címerében a tartományi címerrészlet. Ők már a másik domboldalra, az új templom köré építették házaikat. A falu mai képe akkortól alakult ki.

Örvényes egyházas hely volt, XIII. századi templomának helyreállított romjai ma is állnak a falu feletti dombon levő temetőben. A török időkben elpusztult — a középkorból ismeretlen — templomot 1743-ban újjáépítették, majd 1890-ben elbontották. 1861-ben Rómer Flóris, 1890-ben pedig Récsey Viktor leírása örökítette meg egykori alakját. 1958-ban részleges kiegészítésekkel állíttatta helyre az OMF, Sedlmayr János tervei alapján az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt templom romjait, melynek során a fennmaradt szentélyt lefedték, a hajó és sekrestye falcsonkjait felmagasították.

Forrás:
Örvényes település hivatalos weboldala: https://orvenyes.hu/
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Ifj. Dümmerling Ödön – Détshy Mihály – Császár László – Kuthy Sándor: Egyházi műemlékek helyreállítása In.: Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 1. Budapest, 1960)