Nyírderzs | Szűz Mária örömhírvétele görögkatolikus templom

A település igen korai keletkezésű, valamikor várjobbágyok lakták. Neve először 1298-ban fordul elő az oklevelekben egy itt élő nemesember nevében. Első ismert birtokosa az 1298-ban említett Lőrinc, aki a Petri család őse volt. A XIV. században a Kántor család birtokához tartozott. Nyírderzs már a középkorban népes helységnek számított. 1378-ban két utcája volt. Valószínűleg rokonság címén sorban részbirtokosokká váltak a faluban a környéken ismertebb középbirtokos nemesek: 1450-ben a Hodásziak, 1456-ban a Vay család és 1478-ban a Petneházy família. 1481-ben azonban a Báthoriak lettek a falu egyedüli földesurai. 1579-ben Ibrányi László és Pál királyi adományképpen megkapták Derset a hozzátartozó pusztákkal együtt. A XVII. század folyamán zálogjog címén egy ideig a gróf Barkóczy család is birtokolta, de a jobbágyfelszabadulásig megmaradt a falu a Vay család és az Ibrányiak kezén. Míg a középkorban tiszta magyar ajkú lakossága volt a falunak, a XIX. század elején már mint vegyes etnikumú települést tartották számon. Egy korabeli feljegyzés szerint ebben az időben a település 493 lakójából 422 rutén, 45 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt. Egy 1864. évi felmérés adatközlője már azt írja a falúról, hogy “A lakosság magyarul beszél.” A XVIII. században görög katolikus lakosokkal telepítették be az előző század során elnéptelenedett települést. Ebben az időben már görög katolikus temploma volt.

Templomátés plébánosát viszonylag későn, 1519-ben említi oklevél, az 1748-ban és a rá következő évben felvett egyház-látogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio) középkori eredetűnek írja az épületet, pontosabb kormeghatározás nélkül. Szentélye szabályszerűen gót stílusú, tengelye kelet felé mutat, két boltszakaszra oszlik, a hajónál keskenyebb – attól diadalív választja el -, apszisa a nyolcszög három oldalával zárul. Egykori csúcsíves, bordás boltozatára csak a külső támpillérek utalnak, a fiókos dongaboltozat későbbi átépítés műve. A műemlék legfrissebb ismertetője a XV. századra keltezi az építését, egy történeti adat azonban ennél jobban megközelítheti az építkezés dátumát. Derzs birtokosai 1403- ban belekeveredtek a Zsigmondkirály (1387-1437) ellen szervezett nemesi összeesküvésbe. Szerepük csak 1411-re tisztázódott véglegesen, amikor az uralkodótól kegyelmet nyertek és adományt kaptak. Bizonyára ebből a donációból épült a templomúj szentélye az 1410-es években, amint a közeli Nyírmeggyesen és Nyíregyházán is ebben az évtizedben folytak a gótikus templombővítések. Ami pedig a derzsi egyház hajóját illeti: a külső sarkoknál jól látható a legutóbbi renováláskor felszínre került téglafalazás, ami az épület román kori, minden bizonnyal XIII. századi eredetéről tanúskodik. Nem tudni pontosan, mikor bontották le a szentély északi oldalához csatlakozó sekrestyét, s melyik évben emelték a nyugati homlokzat elé kilépő kétemeletes harangtornyot. Az utóbbi órapárkányának és toronysisakjának tiszta barokk stílusa a templombelső ismert dátumú, 1796. évi renoválásával azonos időre teszi az építkezést. Nyírderzsföldesurai épp akkoriban telepítettek a faluba görög katolikus vallású, főleg rutén nemzetiségű jobbágyokat a megfogyatkozott lakosság pótlására, és adták át használatukra a falu öreg plébániai egyházát. A XVIII. század végén készült a gazdagon faragott, aranyozott főoltár is.

Forrás:
Nyírderzs település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 4.)
Ludwig Emil: Nyírderzs görög katolikus temploma