Nyírcsászári | Úrjelenés görögkatolikus templom

A környéken talált leletanyag bizonyítja a szkíta, kelta, szarmata, hun és avar népek jelenlétét. A község területén az idevonatkozó kutatások feltételezése szerint a honfoglaló magyar törzsekkel egyidőben ideérkező kazár törzsek szálltak meg. Erre utal a község korai névalakja is: Chazar, Chazary Kazár, Kazári. A nyelvészeti kutatók ugyan kizártnak tartják a Ch-nak K-ra való átalakulását, azaz a K-nak Ch jelölését. A Chazar, Chazary alak Császár, Császári /Császáré/ jelentését tartják valószinünek. 1241 tavaszán az országba betörő tatár seregek ezt a vidéket is feldúlták. A pusztítás olyan mértékű volt, hogy ezután a területet újra be kellett népesíteni. A terület feletti jogot a Kaplony-nemzetség tagjai szerezték meg. Birtokosának nevét először egy 1286-ban kelt oklevél említi meg. Leszármazottai, a Császáry család 1590-ig birtokolja a községet és határát. A család Császári község területe feletti kizárólagos hatalma a 16. századdal kezdődően fokozatosan csökken. Birtokosai lesznek a településnek 1580-tól a Komoróczyak, 1590-től a Báthoriak, 1780-tól gróf Heller, 1810-től Péchy Antal, 1830-tól gróf Dégenfeld, tőle örökli 1860-tól herceg Odescalchy Gyuláné. 1936-ban a község területét gróf Károlyi Gyula vásárolja meg és birtokában marad 1945-ig.

A korai faluképre jellemző volt, hogy a templom és az udvarház körül helyezkedtek el a jobbágyok földbe süllyesztett kunyhói. Ezt a faluképet az 1591-től 1606-ig tartó 15 éves háború pusztításai semmisítették meg. A lakosok a hosszan tartó háborúban elpusztultak vagy elhagyták a települést. Az 1669-ben és 1685-ben végzett portális összeírásokban Császári pusztán elhagyott faluként szerepel. Az új faluképet a század végére visszaszivárgott lakosság alakítja ki. A templom a középkorban római katolikus volt, pontos építési ideje nem ismert, gótikus formái alapján a 14. század második felére tehető. A lakosság a kora újkori háborúk és pestis miatt kipusztult, helyüket 1700 körül görögkatolikusok foglalták el, a hagyomány szerint Homonna környékéről érkeztek, akik a romos templomot is használatba vették. Rövidesen tornyot is építettek, a későbbi átalakítások miatt a középkori eredetre ma már csak a templom alaprajzi elrendezése és a szentélyablakok mérművei utalnak. Barokk ikonosztázionját 1925-ben lebontották, ekkor új építését tervezték, de végül csak új oltárok készültek, mivel a leégett parókia helyett kellett újat építeni. 1984–85-ben új, kétsoros ikonosztázion készült, Kárpáti László tervei szerint, az ikonokat ő festette. A templomot kívülről többször felújították.

Forrás:
Nyírcsászári település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 4.)
Nyírcsászári Görögkatolikus Parókia weboldala