Nyéki templomrom

Nyéki templomrom

Budapest II.

Nyék Budapest egyik városrésze a II. kerületben. Korábban a középkori Nyék falu állt itt. A Budakeszi út és az Ördögárok közötti terület a körülvevő dombokkal együtt évszázadok óta lakott terület volt. Itt épült az Árpádok idején a honfoglaló Nyék törzs nevét viselő Nyék falu, amelynek középkori templomának alapfalait a Szerb Antal utca és Fekete István utca sarkán levő romkertben találták meg.

Budapest
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 78.
Telefonszám: (06 1) 202 6288

A templom rövid története

Nyék Budapest egyik városrésze a II. kerületben. Korábban a középkori Nyék falu állt itt. A Budakeszi út és az Ördögárok közötti terület a körülvevő dombokkal együtt évszázadok óta lakott terület volt. Itt épült az Árpádok idején a honfoglaló Nyék törzs nevét viselő Nyék falu, amelynek középkori templomának alapfalait a Szerb Antal utca és Fekete István utca sarkán levő romkertben találták meg. Nyéket a harcos jobbágy eredetű Nyéki nemesek birtokaként ismerjük meg. Kis temploma tizedét a veszprémi püspök 1295-ben a nagybudai és a Buda környéki egyházak dézsmájával együtt adta bérbe. 1333-ban Buda és Nyék falu közötti major eladásakor említik a boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomot. A Budai Vár késő középkori és reneszánsz kori felvirágzása idején királyi vadászterület volt itt, erre utal a Vadaskerti út neve. Ezen a területen építette fel Zsigmond király, majd bővítette Mátyás király és virág korát élte II. Ulászló (cseh) magyar király idején a gazdagon faragott kövekből épült királyi vadászkastély, amelynek romjai a Hűvösvölgyi út és a Fekete István utca találkozásánál láthatók.

A budai hegyeket délnyugati irányba szelő völgy felső végén emelkedett a pálosok kolostora, Szent Lőrinc, az alján Nyék. A település X. századi létezésére sírok és hány fésűs és egyszerű hullámvonalas cserép mutatnak. Félkörívvel záródó, valószínűleg a XII. század végéről származó templomát a XV. században bővítették alapfalainak tanúsága szerint. Akárcsak a pálos kolostor, ez is királyi birtokon feküdt. Lehet, hogy ennek a magja is egy curia volt, amennyiben királyi kápolna megléte is valószínűsíthető. Akárcsak a Szent Lőrinc-kolostor, Nyék virágzása is a XV. században következett be. Lakosságának növekedését templombővítése mutatja. Okát a király itt-tartózkodásaiban és a hegy oldalát borító vadaskert megteremtésében kell keresnünk. Az ásatások két kastélyszerű épület alapfalait hozták felszínre. 

Nyék község templomát, amelyet Hunyadi Mátyás királynak a XII. ker., (az akkor) Hidegkúti út 48. sz. telken megtalált kastélya maradványainak feltárásával kapcsolatban 1931— 1932-ben Gerevich László vezetésével tártak fel. Helyét egy kiemelkedő domb jelezte, amelynek tetején legutóbbi tulajdonosai egy márvány szökőkutat és rózsalugast helyeztek el. Árpád királyok korabeli része kerek 7,90 méter hosszú, 4,90 méter széles bel világú hajó és a tőle diadalívvel elválasztott félköríves záródású szentély. Ehhez a XV. század végén vagy a XVI. elején egy lapos félhatszöggel záródó új szentélyt, az északi oldalon hozzá csatlakozó sekrestyével és a délnyugati sarkán egy tornyot építettek. A templom teljes hossza így elérte a 18,20 métert.  Három helyen a templom padozatát is megtalálták. A falmaradványok alig emelkednek túl egy méterrel a padozat fölé. A templomban és körülötte temetkeztek, sőt ez a hely már a templom megépítése előtt is temetkező helyül szolgált.
Korhatározóul leginkább csak a templomban és a tetemeknél talált cserépedény töredékek szolgáltak. Ezek között népvándorláskori és fenékbélyeges — Árpád királyok korabeli — is akadt. A kisebb leletek között különösen figyelemre méltó egy misekönyv bronzsarka ezüstözés nyomaival. Két egymással szemben álló pávát ábrázol. Csőrükkel közösen egy keresztet tartanak. Román ízlésű. Egy másik könyvsarok és egy feszület gót ízlésű.

 

Forrás:
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG In.: Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Garády Sándor: Budapest székesfőváros területén végzett középkori ásatások összefoglaló ismertetése, 1931-1941 167-254 In.: Budapest Régiségei 13. (1943)
Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Back to Top