Református templom
Noszlop
1086 – 1235 közti okleveleken Nuztupe, Nuztup, 1349-ben Naztaph, 1488. Nozlop alakban előforduló helységnév, végül a szelídebb hanglejtésű változatban maradt meg, Noszlop. Nyelvészeink a szót nyugati szláv eredetűnek tartják, jelentése különleges: „ne engedj, ne hagyd magad”. Az itt élők nem engedték, nem hagyták el magukat a történelem nehéz, erőt próbáló korszakaiban sem. Sem a 1242-ben Dunántúlra zúduló tatár-támadás, sem a törökök átvonulása nem néptelenítette el Noszlopot. Noszlop legrégebbi birtokosa a helység nevét felvevő Noszlopy nemzettség lehetett. A falu határának egy része a bakonybéli apátság birtokában volt. Az 1542. évi királyi adóösszeírásban Nozlop helységben Csoron András volt a község legnagyobb birtokosa. 1678-ban már 32 ház állt Noszlopon a törökdúlás után, összefogással új harangot vettek a templom számára. A XVII. század végétől külön írták össze a nemesi és a jobbágyi falut. A templomtól északra a Polgár-szeren a jobbágyok, ettől délre a Nemes-szeren a nemesek laktak.
Noszlop 1332-től már bizonyosan, de feltehetőleg már a korábbi évektől templomos hely volt. Szentegyházát Boldog Margit tiszteletére emelték a forgalmas pápa–devecseri út mentén. Falai közé fogadhatta a környező kisebb települések népét hitük megvallására. A nehézségek éveiben együtt szállt imájuk a könyörületes Istenhez meghallgatást remélve. A templom mennyezetívének festett díszítménye, a nap, a hold, a csillagok láttán megnyugodhatott a lélek, az univerzum érzete ébredt a padokban ülő, tekintetüket a boltíves mennyezetre emelő hívekben. A freskók a noszlopi katolikus egyházközség igényességét és módosságát mutatták az ott megforduló idegennek. A reformáció ideérkezésének pontos dátuma 1531 utánra tehető. Török Bálint udvari papja, Illés Bálint franciskánus szerzetes a városból könnyen eljuthatott Noszlopra, hogy hatásos prédikációival terjessze az új hitet. Az egész község lakossága elfogadta a lutheri-kálvini hitújítást. Elfoglalták a templomot és a paplakot. Erőszakra nem is nagyon lehetett szükségük, mert a közösség egyöntetűen állt ki az evangéliumi igazság mellett. Legfeljebb papjukat űzték el, persze előfordulhatott, hogy ő is híveivel együtt tartott, kitért a katolikus egyházból.
Az első noszlopi református lelkész, akit név szerint ismerünk, Herczeg Benedek. 1618-ban ő szolgált a gyülekezetben. Ki tudja, hányadik volt a helyi lelkészek sorában: hat évvel korábbról adatunk van a templom tornyát díszítő vaskakasról, sőt a kovácsoltvas ékítményt meg is őrizte az eklézsia, ma a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményének régi műtárgyaként a pápai Ótemplomban rendezett állandó egyháztörténeti kiállításon látható. A reformáció mindkét irányzata tért hódított Noszlopon. 1591-től, a csepregi kollokvium után a két protestáns felekezet szervezeti közössége megszűnt. Az evangélikusok kisebbségre jutottak a faluban, bár számarányukról nincs tudomásunk. Hogy nem lehettek kevesen, bizonyítja: 1629-ben el tudták foglalni a templomot a reformátusoktól. A felekezeti feszültségek fokozódásával a reformátusok új erőt merítettek. Három év után visszavették a szentegyházat, 1632-től ismét református prédikátora van a településnek. A noszlopi evangélikusokat ekkor még nem tiltották el a református templom használatától. A Noszlopy család egyik ágának tagjai szintén evangélikusok lettek. Az egyházi szervezetben a korai időktől inspektori (felügyelői) tisztséget töltöttek be.
A XVII. században háborítatlanul működhetett a helyi református eklézsia, gyarapodhatott, építkezhetett az egyházközösség. Noszlopon e század derekán még nem hullámzott végig az ellenreformáció, mert talán kevesen lakták a települést, és így kívül maradhatott a Pápát érzékenyen érintő vallási villongásokon. Herczeg Benedek 1618-tól 1623-ig volt a gyülekezet lelkésze. Utána 1627-től Rachonovius Mihályról van tudomásunk. 1632– 33-ban Laki Gergely, majd 1634–35-ben Vasas Tamás szolgált a faluban. 1639–1642-ben Körmendi Péter állt az eklézsia élén, őt Győri Péter követte 1646-ban. 1649-ben üresen maradt a lelkészi lak a faluban. Kocsi Mátyás 1654-ben, Körmendi János 1655-ben szolgálta istenét és a falubelieket. 1657-ben ismét megüresedett a lelkészi hivatal, a szomszédos polányi lelkész látta el a feladatokat. Szenci Márton lelkész neve 1658-ból ismert, Szikszai Mihály 1678–1682 között volt a gyülekezet prédikátora.
Amikor 1664-ben – Bartza Pál szerint 1663-ban – a török a falura támadt, elvitte a templomban felhalmozott javakat és a harangokat is. Öt éven át nélkülözte a harangszót a falu népe. Az 1756-ban, 84 éves korában elhunyt nemes Szekér István beszélte el a helyieknek, hogy az ő gyerekkorában nemes Noszlopi Péter és nemes Szekér Mihály Pápán „valamelly Ur embertől kértek annyira való pénzt, a’mellyen a Győri Vásárban harangot vehettek, mellyet a reformátusok kétforintonként fizettek le”. Szikszai Mihály idejében az alig 32 házból álló település sok háborús viszontagságot elviselt népe az eklézsiában szenvedett károkat alig tudta helyreállítani. 1682-től három éven át Kecskeméti János a lelkész Noszlopon, akit Haraszti János váltott fel. 1694-ben Mihályházáról hozatták prédikátornak Harsányi Istvánt, aki 1701-ig szolgálta a lakosságot. Az ő idejében kapott először földet az eklézsia. A négyholdnyi területet a Pápai útra-dűlőben tüskésből irtották a hívek és vették művelés alá.
1698. június 7-én egyházi vizitet tartottak a faluban. A reformátusok ekkor már nem tudták, kinek a tiszteletére épült az általuk használt templom. A bolthajtásos szentegyház szószéke kőből épült, kórusa fából és deszkából készült, tetejét zsindely fedte. Felszerelése egyetlenegy ónpohárból és egy keresztelőtálból állt. A vizitátorok a paplakot „úgy-ahogy megfelelő”-nek találták. A prédikátor javadalma a hívek által művelt négy hold szántó volt a Pap földe-szerben. Évente tizenöt mérő terménnyel és hét forint készpénzzel tartoztak neki, a fogatosok pedig egy kocsi tűzifát szállítottak számára. Stólapénzként kereszteléskor egy kenyér és egy tyúk, aratásnál öt dénár és egy kenyér, esketéskor 25, temetéskor 12, gyászbeszédért 25 dénár illette a prédikátort.
Forrás:
Száz magyar falu könyvesháza: Noszlop. Írta: ÁCS ANNA Szerkesztette: HERMANN ISTVÁN
Noszlop Község hivatalos weboldala https://www.noszlop.hu/