Nagykinizs | Református templom

Az Árpád-kori Nagykinizs és Kiskinizs [Kinizs] (Váras-) nevét 1245-ben IV. Béla király oklevele említette először, Kenys formában. A két Kinizs falu a Hernád két oldalán alakult ki. Az egyik Kinizs abaúji várbirtok volt, a másik a Kinizs nemzetség fészke volt, sorsuk azonban egymástól elválaszthatatlan volt. A település a Kinizsi család birtoka volt. A család egyik tagja János 1270-ben átadta Julának kércsi birtokrészét cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. 1280-ban Nagykinizsnek Szent György egyházát is említik egy perrel kapcsolatban. 1300-ban Kinizsi János és Jula eladta a nógrádi Rád-on levő birtokát. 1317-ben András ispán leányának és vejének adta kércsi birtokát. 1332-ben Nagykinizs, más néven Szentgyörgykinizs papja 10 garas, 1333-ban 7 garas, 1334-ben 2, 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.

Nagykinizs református temploma a Hernád partján álló keletelt, egyhajós, toronytalan épület. A hajó keskenyebb, támpilléres, nyugati része gótikus, átépítése és keleti szélesebb része 1760-ból való. 1865-ben tűzvész után felújították. Keleti főhomlokzata egyszerű vakolatarchitektúrával díszített, többi homlokzata sima, tagolatlan. Ablakai szegmensíves szemöldökűek, gótikus nyílás a vakolat leverésekor sem mutatkozott. A hajót kazettákra osztott, rozettákkal díszített deszkamennyezet fedi, karzata fából készült. Szószéke falazott, padjai faragottak. Nagykinizs református templomához tartozó harangláb, egy a XVIII. századból való szerény, mégis jelentős egyházi műemlék. A középkori eredetű kicsi templomépületek nem bírták el a tornyot és harangot, ami külön harangláb építését tette szükségessé. A templom tető- és homlokzatfelújítását 1995-ben végezték el.

Forrás:
Györffy György: Abaújvármegye
Nagykinizs település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. február 26.)
Magyar Egyház, 1966-08-01 / 8-9. szám
F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)