Nagyecsed | Sárvármonostor maradványai

1974-1975-ben Magyar Kálmán nagyszabású ásatással tisztázta Sárvár települési-, építési-, történeti kérdéseit. Sárvár régi települése, földvára és monostora az Ecsedi-láp déli végében, az egyik fontos átjárónál települt. Közülük legfeljebb csak a település, tehát a falu lehet honfoglaláskori település. A többi: a vár és a monostor későbbi létesítmények. A mai Nagyecsedtől délre, három kilométerre, a Kraszna parttól pedig mintegy nyolcszáz méterre északkeletre fekvő 500×300 méter nagyságú, 4-5 méter magas homokos dombhát déli felében állt a monostor, északi részén pedig a „hatalmas méretű” földvár. Innen északkeletre, mintegy 400-500 méter távolságban egy bronzkori település fölött állt a középkori Remete (teljesebb nevén Remeteszeg nevű) település. Ez a Remete a településegyüttes monostor részéhez kapcsolódott. Nevét valószínűen onnan kapta, hogy helyén valamikor a XI. században remete kunyhója állhatott. A településegyüttes várrészének is megvolt a maga sajátos települése. Nyugati irányban, 300-400 méterre állt Váralja jobbágyfalu, amelyet még 1353-ban is lakott helyként említették.

Váralja – ahogy neve is igazolja – úgynevezett váralja-teleülés volt. Lakosai a vár szükségleteit elégítették ki és esetenként katonai szolgálatot is teljesítettek a várban. Sárvár vára korábban létesült, mint a XI. században alapított (Sárvár-) monostor. A Szent Péter tiszteletére emelt monostort (S. Petri de Sasvar) az „alapító Gutkeled-ős” a XI. században gazdag birtokadománnyal látta el és az a Gutkeledek Szent Péter tiszteletére emelt nemzetségi monostora volt. A monostor zavartalanul működött 1241-ig, amikor is a mongolok elfoglalták és elpusztították. A monostort ugyan 1250-1251-ben helyreállították, de az korábbi jelentőséget soha se nyerte vissza. Az ősi földvár – Sárvár – is hasonló sorsra jutott. Váraljával együtt lassan elnéptelenedett. Váralját már 1423-ban üresnek, nem lakottnak találták az összeírók. Az elnéptelenedett és üresen pusztuló várat és falut, illetve területét pedig elnyelte a láp. Az elnyelt romok csak az 1794. évi hatalmas szárazság, aszály alkalmával kerültek felszínre.

Forrás:
Nagyecsed város hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 4.)