Nagybörzsöny | Szent István-templom

A nagy templomépítések már István korában elkezdődtek, de az igazi kibontakozás a késő romanika virágkorára, a XIII. századra tehető Magyarországon. Nem egy letűnő kor hanyatló művészete volt ez, hanem a már elkezdett hagyományok alapján, de újszerű szemlélettel kibontakozó, nagyarányú építő tevékenység. Ekkor jött létre a koragótika sajátos ízű, magyar változata. A nagy építőműhelyek hatása eljutott a legkisebb falusi templomokig, egy-egy tanultabb kőműves irányította a helybeli egyszerű munkásokat. Nyomon követhető melyik nagy építkezésről érkezett a mester, milyen módszereket, formakincset sajátított el, és hozott magával. Ezek a kis templomok a legelemibb liturgikus igényeknek megfelelően a nagy egyházak végső redukciói, mégis a legmagasabb szinten valósítják meg az építészet lényegét. Tökéletes tömegritmusukkal, a mesteri tájba helyezéssel, kis méretük ellenére monumentális hatást váltanak ki. Anyagukkal, díszítésükkel a legoptimálisabban fejezik ki a megszentelt hely üzenetét. Közéjük tartozik a nagybörzsönyi Szent István templom is.

A nagybörzsönyi Szent István-templom az Árpád-korban épült falusi templomok egyik gyöngyszeme, amely változtatás nélkül maradt ránk. A kváderfalazatú, négyszög alaprajzú hajóval és félköríves alaprajzú szentéllyel épült kisméretű templomot 1200 körül létesíthették, a mainál jóval kisebb település számára. Tornya később, a tatárjárás idején épülhetett, akárcsak Csempeszkopács, Cserkút és még számos kis magyar templom szerves részeként. A szentély és a torony is képzett építőkre utal, így a kőelemekből készült negyedgömb kupola, az apszis külső ivsoros párkányán látható tizenkilenc (eredetileg húsz) magyaros arcú férfifej, a déli kapu bencés jellege, valamint a torony részleteinek kialakítása is.

A piciny templom eredetileg a község plébániaegyháza volt, a XV. században az ezüstlelőhelyek fölé, a mai bányász templom köré telepedett át a falu, ami már Zsigmond korában városi rangot kapott. így a Szent István templom temetőkápolnává vált, talán ennek köszönhető, hogy elkerülte a szokásos barokk-kori átépítéseket. 1965-ben a teljesen elhanyagolt, rossz állapotban lévő templomot Erdei Ferenc vezetésével megkutatták, és helyreállították. Ez a feltárás érdekes felfedezéseket eredményezett. Világossá vált a középkori építéstörténet: mely szerint először az apszis és a hajó készült el, majd később, de még a tatárjárás előtt a torony. A XV. században nyitottak az apszis déli oldalán egy ablakot. A kórus alatt a torony felé pedig egy későgótikus kaput. A körítőfal XVII. századi, de bizonyára középkori nyomvonalat követ. A templom szépsége egyszerűségében, nemes arányaiban rejtőzik. Egyedüli dísze a szentélyt övező főpárkány tükreiben elhelyezett 19 faragott emberfej, ugyanilyenekkel díszítették a déli oldalon elhelyezkedő félköríves, bélletes kaput is. Vakolatlan homlokzatával, melyet szépen faragott kváderkövekből raktak, harmonikus tájba illeszkedésével országosan is a legjelentősebb falusi templomok közé sorolható.

A Ganádból Nagybörzsönybe vezető országút mentén a jelenlegi település szélén találjuk enyhe magaslaton a teljesen szabadon álló, kőfallal körülvett Szent István templomot. Építőanyaga barnásvörös trachit kő. A templom keletelt, egyhajós, homlokzat előtti toronnyal. Szentélye félkörívvel záródik. A hajó nyeregtetős, a torony gúla alakú lefedését a helyreállításkor nyerte. A szentély lefedése csúcsban végződik, felette az oromfalba befalazott kő vízvető van. Tornya négyzetes alaprajzú, háromemeletes. Földszinti részén nyugati kapu, első emeletének nyugati falában kisméretű körablak van. Második és harmadik emeletének mind a négy oldalát félkörívvel záródó ikerablak díszíti. A második emeleti ablak alatt sakktábladíszítés fut körbe. A templom az északi oldal felől nincs nyílással áttörve, a déli oldalon, a szentélyen meghatározhatatlan korból való kőkeretes ablak, a hajóban három magasan elhelyezett, félköríves román kori ablak található. A szentélyen és a hajón lábazati rész fut körbe, amelyet félhengertag zár. Ez a félhengertag keretezi a déli kaput is. A déli kapu félköríves timpanonját hatkaréjos faragott ív díszíti, középen egyenlő szárú kereszt levésett nyoma látható.