Nagyboldogasszony-székesegyház | Győr

Nagyboldogasszony-székesegyház 

Győr

A győri Nagyboldogasszony Székesegyház a Győri egyházmegye főtemploma. A város legősibb részén, a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon áll, a Püspökvárral szemben.

 

Győr-Moson-Sopron megye
9021 Győr, Káptalandomb 12.
Telefon: 06 30 320 6266
Nyitvatartás minden nap: 7:30-12:00 14:00-18:00

A templom rövid története

A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez fűződik, aki a győri püspökséget is megalapította. Első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, ekkor felmagasított szentélyt és altemplomot kapott. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik ma a Szent László hermát. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását, melyet az 1480-as években Nagylucsei Orbán püspök fejezett be. Ezt kéttornyú templomot Bonfinius, Mátyás király udvari történésze rendkívül fényes székesegyházként jellemezte.

A 16. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években villám pusztította el. Ekkoriban a székesegyház egy részét katonai raktárként használták, az 1594-98 közti török megszálláskor pedig erődnek rendezték be. Az északi hajót földdel feltöltötték egészen az ablakok magasságáig ágyúállásoknak, a Káptalandomb Duna felőli oldalának védelmére. A déli oldal sekrestyéjét valamint a Héderváry-kápolnát lőszerraktárként használták, a templom többi része istállóként szolgált.

A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György megbízásából Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kezdték átépíteni. A kora barokk stílusú átalakítás 1639-45 közt zajlott. A templom jelenlegi, copf stílusú tornya az 1680-as években készült Széchényi György püspök megbízásából. A 17. század végén és a 18. század elején elkészültek a székesegyház barokk oltárai. A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Maulbertsch ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító pompás freskókat.

A 19. század elején a torony ledőléssel fenyegetett, ennek megakadályozására 1823-ban nagy felületű klasszicista támasztófalat építettek elé. Az 1969-ben kezdett régészeti feltárás során tárták fel, és állították helyre a templom eredeti, román stílusú apszisát. II. János Pál pápa 1996. szeptember 7-én, győri látogatása során felkereste a székesegyházat is, ahol találkozott az egyházmegye papjaival és híveivel, s imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt valamint Apor Vilmos püspök sírjánál. 1997. március 17-én, a Szűzanya kegyképe vérrel könnyezésének 300. jubileuma alkalmából Giberto Agustino bíboros, pápai legátus ünnepi szentmisét mutatott be az egész magyar püspöki kar jelenlétében a templomban. A szentatya ekkor emelte kisbazilika rangra a győri katedrálist.

2017-ben felújították a székesegyházat: a májustól decemberig tartó első szakaszban az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszer korszerűsítése mellett a 20. század második felében lerakott járólapok helyett mészkőburkolatot raktak le, valamint restaurálták a Könnyező Szűzanya oltárát. A második szakaszban helyreállítják Franz Anton Maulbertsch mennyezetfreskóit, valamint felújítják a mellékoltárokat, festményeket, szobrokat, fal- és márványfelületeket is.

 

Forrás:
Győri Székesegyház hivatalos weboldala (2022. szeptember 8.)

Back to Top