Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Mosóc (Mošovce) | Szentháromság-templom

Szentháromság-templom

Mosóc (Mošovce)

Elérhetőség

Mošovce 27, 038 21 Mošovce, Szlovákia

 

Galéria

Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában. Mosóc (szlovákul Mošovce) a volt Turóc vármegye legnagyobb községei közé tartozik. A község gazdag történelmét nem csak a számos nevezetesség igazolja, hanem az a tény is, hogy a község történelme már csaknem 800 éve íródik. Az első írásbeli említés Mosóc községéről II. András király 1233. évi adományozási oklevele, a „Majos comes”. Mosóc eredetileg két településből tevődött össze: az első, „Machyuch”, a mai Régi sor helyén terült el; a második, „Terra Moys”, amely a helység mai nevét adta, a mai „Vidrmoch” helyén állt. Ebből a második elnevezésből – amelynek jelentése „Mois” földje – arra lehet következtetni, hogy a község egy bizonyos Mois tulajdona volt a régi időkben. A Mois név a Mojtech összetett szláv név rövidítésének felelhetett meg, hasonlóan a Vojtech vagy a Mojmír névhez; egy másik teória szerint a Mózes név régi változata lehetett. A települést 1264-ben említik „villa Mayus” alakban, 1293-ban „Mois” néven szerepel. Így tehát történelmileg az elnevezés többféle változatban jelent meg: Mossovych, Mosocz, Mossowecz, villa regia Mayos alio nomine Mossovych, oppidioum Mayus sue Mosocz, Mosocz olim Mayus, egészen a mai Mosóc elnevezésig.

Mosóc ősrégi része az egykori Chornukov település, amely a mai Čerňakov formában őrizte meg a nevét. Mosóc először királyi településként szabad önkormányzattal, a 14. századtól kiváltságos városkaként a királyi Blatnica várának alárendelve fejlődött. 1527-től Mosóc a Révayak kezébe került, akik csaknem 400 évig nyomták el a mosóci városi jogokat. A múltban Mosóc a turóci kézművesség fontos központja volt. A kézművesség rendkívüli virágzást ért el, a városkában 15 céh működött, legtovább a csizmadia és a szűcs céh maradt fenn. A falu gyógyolaj-árusai messze földre is eljutottak. Az 1233-ban Mosóc néven említett helység már 1378-ban városi jogot kapott. A helység új gótikus plébániatemplomát 1913-ban építették egy rég középkori kéthajós gótikus templomhelyébe. A régi templomból mentődött át az a 15. századi szárnyas oltár, melynek központjában Szent Jakab és Szent Fülöp szobrát láthatjuk. Az itteni Szent Jakab vándorbotjával határozottan a Santiago de Compostela felé vezető zarándoklatokra utal. Meg kell említenünk, hogy a templomban található szobrok csak későbbi másolatok, az eredetiket a turócszentmártoni múzeumba őrzik. Az oltár festett táblaképei közül az egyik szintén Szent Jakabot ábrázolja.

Kéthajós, csúcsíves kori kőépület, nyugati toronnyal, többszörösen átalakítva. A főhajó diadalív nélkül, háromoldalú apszissal záródik, dongaboltozatos, de stukkóbordák hatszakaszos hálóbolt alakjában tagolják. A szentélyben a csúcsíves kori boltozat bordavégződései, a déli oldalon embert ábrázoló gyámkövön, az apszisban emberfejeken nyugosznak. A szentély ablakai kettős lóhereíves nyílásúak, ívközeikben ötkaréjos mértani művel. Az orgonakarzat fölött oszloppal elválasztva, két régi bordás keresztbolt, mely arra vall, hogy a főhajó eredetileg kéthajós volt s alighanem még a XIV. században épült. A déli hajó a előbbihez utólag lett hozzáépítve. Kapuja felett XV—XVI. századbeli kettős nyílású, félköríves ablak, ívközében halhólyag alakú mértani művel. A kapu félköríves, bordás béllettel; pántokkal vasalt szárnyán kerek pajzsos ajtófogó karika s kettős reteszű zár. A sekrestyében tíjabb dongaboltozat, de a réginek bordavégződései megmaradtak, ablaka cstícsíves, lőrésszerű, ajtaja csúcsíves s horonyban egymást metsző hengertaggal ékes. A főoltár XVIII. századbeli csavart oszlopokkal tagolt, az apostolok szobrai díszítik; tabernákulumán két vert művű gyertyatartó angyal, ezüstözött réz. Antependiumán hímzett kettős címer, Rosa Révay 1826-felirattal. Az oltár mögött XVIII. századbeli Szentháromság-szobor, kőből. A déli mellékoltáron két vert bádog gyertyatartó, copf stílű, az északin négy rokokó gyertyatartó és XVIII. századi hímzett antependium. A déli hajó XVIII. századbeli oltára mellett üveges fülke bronzszelencével.

A Szent Sír-fülke keretén fölállítva a Mater dolorosa és Szent János evangélista szobrocskája. 55 cm magas, fa, XV. század. Az orgona alatt a főhajó északi falánál: szárnyasoltár 130 cm széles szekrénye két, ma csonka kezű szent férfi szobrával, a szekrényfeleken, Szent Lőrinc és István vértanú s Szent Sebestyén és Márton 45 cm magas szobrocskájával. Az oltár mellett, a meszelés alól, XIV. századbeli falképek matadványai látszanak ki. Az orgona alatt pad, térdeplőjén Krisztus és három apostol XVIII. századbeli figyelemre méltó festett mellképével. A sekrestyében négy, XIV. századbeli jelentéktelen kehely. A szentély külső falán óriási, Szent Kristófot ábrázoló falkép maradványa. A hatalmas nyugati torony első és második emeletén középkori lőrés formájú ablakok, a harmadik emelet későbbi toldalék. A torony földszinti részét kétfelől csúcsíves nyílások törik át, egyik belső sarkában a csigalépcső ajtajának kőkerete gótikus, járomíves. Öt harangja XVIII. századbeli. A báró Révayak mauzóleumában, mely a XIX. század hatvanas éveiben épült, szárnyasoltár-töredékek: 1. Oltárszekrény Szent Miklós szobrával, tetején három szent szűz vértanú szobrocskájával, XV. század, 75 cm széles, 150 cm magas. 2. Madonna-szobor, szuvas, XV. század. 3. Hat szárnykép Mária és Jézus életével s vértanújelenetekkel. 4. Festett szárnyasoltár, főrésze 1475-ből a Szentháromság képével két angyal között. 160 cm magas, 110 cm széles. 5. Festett feszület, deszkából kivágott, Krisztus mellén ovális ablakkal, XVII-XVIII. század. 150 cm magas. Irodalom: Gerecze 1906. 935., 1073-; Radocsay 1954. 179; Radocsay

 

Forrás:
KAKUCS LAJOS: Szent Jakab emlékhelyek Magyarországon In.: Magyar egyháztörténeti vázlatok 15. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2003) 2003 / 3-4.
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma In.: Bardoly István – Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021