Miskolc-Diósgyőr | Szűz Mária Neve-templom

A templom középkori eredetű, de mai megjelenésében barokk stílusú. Bejárata nyugatra néz, gyakorlatilag háttal a mai városnak. Ennek az a magyarázata, hogy az egykori település a templomtól nyugatra helyezkedett el. Külső jellegzetessége a támpillérek alkalmazása. A templom 1564-től a reformátusoké volt, és a 18. század közepén került vissza a katolikus egyházhoz. A kapu feletti díszesen faragott, címerekkel díszített táblán latin nyelvű szöveg olvasható:

„DEO.OPTIMO.MAXIMO
DEI.PARÆ.HONORI
CAPITULUM.AGRIENSE.IOANES ALMASY
LADISLAUS FAI.REÆDIFICAVERE.ANO 1753.”

Magyarul: „A templomot felújították Almássy János és Fáy László bőkezűségéből. Az 1753. évben” 1753-ban Barkóczy Ferenc egri megyés püspök szentelte fel. A templomot barokk stílusban építették újjá, a berendezése is barokk. Nevezetes a pálosok által a 15. században, fából faragott gótikus Szűz Mária-szobor, amely körülbelül egy méter magas. A főoltáron Mária látható a gyermek Jézussal és előttük térdeplő Szent István és Szent László szobraival, kétoldalt pedig adoráló angyalfigurákkal. Belső kiképzéséhez három mellékoltár és szószék is tartozik. A bal oldali első mellékoltáron Kálvária-jelenet, a jobb oldalon Szent Anna-oltár, melyen a névadó látható a gyermek Máriával, két oldalán Szent Lúcia és Alexandriai Szent Katalin szobraival. A bal oldali másik mellékoltáron Nepomuki Szent Jánost ábrázolta a festő. A templomban van még egy Szűz Mária-szobor, ez a bejárattól jobbra helyezkedik el, és Vidinszky László, diósgyőri kántortanító készíttette gyermeke meggyógyulása alkalmából.

A diósgyőri római katolikus egyházközség 1737-ben alakult meg, első plébánosa Gallovics János volt. A templom udvarában Jézus-szobor áll, az épület melletti terecskén áll Diósgyőr nevezetes Immaculata (Szeplőtelen fogantatás) szobra.

A 15. századi gótikus templomot 1752-53-ban építették újjá. Főhomlokzat előtti tornyán gúlasisak, az órapárkány alatt félköríves ablakok, melyek keskeny osztópárkányon állnak. A torony élei lekerekítettek, szélein lizénák futnak végig. A torony alján nyíló kapu fölött díszesen faragott, címeres, kronosztikonos tábla, az újjáépítés 1753-as évszámával, valamint az építtető Fáy László és Almássy János itteni földbirtokosok nevével. A meredek nyeregtetővel fedett hajó és a keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentély falait körben támpillérek erősítik. A hajó és a szentély fiókos dongával boltozott. A déli oldalon és a szentély záródásán magas, félköríves záródású ablakok. A keskeny karzatot két zömök pillér tartja.

Berendezése 18. századi, a pálos faragóműhely munkája. A csavartoszlopos főoltáron trónon ülő Mária a gyermek Jézussal, előttük Szent István és Szent László térdelő szobrai. Kétoldalt adoráló angyalfigurák. A bal első mellékoltáron Kálvária-jelenet, a jobb oldali Szent Anna-oltáron a névadó szent a gyermek Máriával, kétoldalt Szent Lucia és alexandriai Szent Katalin szobrai. A szószék hangvetőjén angyalfigura a törvénytáblákkal, kosarán faragott domborművek, gazdag ornamentikával keretezve. A bal oldali második mellékoltáron Nepomuki Szent Jánost ábrázoló festmény. Faragott, aranyozott keresztelőkút. A faragványos padok is 18. századiak.

Forrás:
Kishonti Zsolt: Római katolikus templom, Miskolc-Diósgyőr In.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke