Mezőlak | Református templom

A község történelme visszanyúlik az Árpád-házi királyok korára. A neve 1286-ból ismeretes, Mezenlak néven. A „mezen” szó utal a község földrajzi helyzetére. „Mezen” egyenlő a mai értelemben vett mező szóval. A „lak” szó igen sok magyar helység-névben fellelhető, lakást, házat jelent. 1359-ben Mezeulak néven szerepel. 1488-ban Mezewlak. Ebben az időben a falu földesura Zámbó János volt. Mezőlakot a középkortól kezdve egészen a XVIII. Század közepéig egyedül a híres Zámbó család birtokolta, itt volt Veszprém megyei birtokainak központja. Zámbó János idejében a község 19 forintadót fizetett. Az adófizetésből láthatjuk, hogy Mezőlak az akkori időben a nagyobb települések közé tartozott. Veszprém vármegyében az akkori adólajstrom szerint a nyilvántartott helységek száma 133. Mezőlak nagyságrendben a 62. helyen áll. Több adót fizetett, mint Ziro, Enying vagy Marcaltő.

Mezőlakon földesúr nem lakott, kastélynak nyoma sincs. Hátra van még az a kérdés, hogy Mezőlak melyik részét lakta legrégebben a lakosság. Az őstelepülés a mai Godena körzetében volt, a temető a mai református templom körül lehetett. A mai templom minden valószínűség szerint a régi templom helyén áll. A település eredetére vonatkozó hivatalos adatok igaz, hogy csak 1286-tól vannak, de a nép ajkán élő hagyomány szerint a község már a tatárjárás idején megvolt. A tatárjárás idejében a lakosság a templomba menekült. A tatárok kísérletet tettek a templomajtón betörésre, de a gyors továbbvonulás miatt felhagytak tervükkel és így a lakosság megmenekült. Az 1894-es feljegyzések arra utalnak, hogy a református templom keleti ajtajának szárfáján fejszecsapások nyomai láthatók. 1623-ban a régi templom a tűz martaléka lett, de az ereklye gyanánt őrzött kapu megmenekült és újból beépítették, így jelenleg is megtalálható.

Az oszmán idők minden kínját és félelmét átélte Mezőlak népe is. A reménytelen helyzet mellett a népnek vigasztalóul csak a török és a község között húzódó váröv szolgált. A nagyobb várak közül Palota/Várpalota/, Veszprém, Vázsony/Nagyvázsony/, Devecser, Pápa, a kisebbek közül Csesznek, Ugod és Somló vára alkotta a védelmi övet. Néhány évvel ezelőtt tőzegbányászás közben oszlopmaradványokat és cserépdarabokat találtak, véleményem szerint ezek is a török időkből valók. 1549-ben az összes Veszprém megyei vár Pápa kivételével a török kezén volt. Pápát ekkor Enyingi Török Bálint védte. Igaz, hogy Pápa védte Mezőlakot, de török rablótámadások ekkor is voltak. Közben Veszprém megyei vár visszakerül magyar kézre, de 1552-ben Veszprém ostrománál a lakosság megint elmenekült. 1556-ban Szigetvár ostrománál Mezőlak népe újra a Marcal melléki mocsarakban tudott csak elbújni. Mire visszamentek, már csak a füstös, kiégett házakat találták…1686-ban a törökök már nem sokáig sanyargatták a népet, mert Buda ostromával véget ért a 15 éves török háború. 1736-ban Kenessey István kezébe került a falu, aki 1752-ben végrendeletében Szondy Zsuzsára hagyta a birtokot, akinek a halála (1753) után férje, gróf Eudemio Castiglione 1763-ban gróf Esterházy Klárát vette feleségül. Így került Mezőlak 1763-ban az Esterházyak kezébe, melyeknek uradalmi székhelye lett a falu.

A Boldogságos Szűz tiszteletére épített plébániatemplomát — valószínűnek tartjuk, hogy korábbi templom helyére — a XIV. század második felében Mezőlaki Miklós, a királyné óbudai várnagya építtette. Temploma 1698-ban is állt, kőtoronnyal, boltozott szentéllyel és romos sekrestyével; a körülötte lévő temető fapalánkkal volt kerítve. A 16. század óta protestáns, kapuján 1623-as évszám. 1698-ban rozoga, 1742-ben építették újjá. 1830-ban teljesen átépítik, utoljára 1911-ben.

Forrás:
Mezőlak település hivatalos weboldala: http://www.mezolak.hu/
Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994 In.: Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)