Református templom
Méhtelek
A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén 1972-73-ban értékes, a Körös-kultúrához tartozó Európában egyedülálló kőkori leletek kerültek napvilágra, s tették ismertté Méhtelek nevét. Méhtelek nevét az oklevelek 1344-ben említik először, nevét ekkor Melteluk, Meltelek (Mélytelek) -nek írták. A falu a Gutkeled nemzetség birtokai közül való. Az 1400-as években a Báthori-család volt birtokosa, majd hosszú ideig a Rozsályi Uradalom birtokai közé tartozott. 1620-ban Bethlen Gábor Szentpáli Zsigmondnak adományozta a települést, akitől később újra a Rozsályi uradalomhoz került. A 18-19. században több tulajdonosa volt, így a Maróthi, Becsky, gróf Teleki és Eötvös családok is birtokosai voltak.
Református temploma feltehetően a XV. században épült. 1653 körül átépítették, 1777-ben renoválták. Az eredetileg egyhajós, támpilléres szentélyű gótikus templomnak táblás, festett famennyezete és különálló fatornya volt. 1929-ben teljesen átalakították, kétszeresére bővítették és északi homlokzata elé – ez eredetileg oldalhomlokzat volt – új, neogótikus tornyot építettek ez alá helyezve a főbejáratot. A templom belső terében jelenleg sík, vakolt mennyezet, a bejárattal szemben a szószék, a nyugati záródásban egy támaszték nélküli fa karzat található.
Forrás:
Entz Géza szerk.: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei
Várady József: Tiszántúl református templomai