Levelek | Szentháromság-templom

Levelek első írásos említése 1067-ben történt, Szent István király 1038. évi halála után, Salamon király 1063 és 1074 közötti uralkodása idején. Honfoglalás kori letelepedés nyomán kialakult falu volt a 11–13. században, amikor az 1067 és 1267 közötti időkben íródott vagy lemásolt oklevél keletkezett. A hely neve bizonytalan eredetű. Az első ízben említett „Leveluky” névalak kapcsolatban lehet a sövényházi határban volt „Levelény” helységnévvel, és bár a mai, Levelek forma a levél főnév többes számú alakja is, mindennek nincs kézzelfogható értelme. Sokkal inkább a korai magyar „lő” igét, a lövés, lövész kifejezést érdemes fejtegetni. A Levelekkel szomszédos Magy és Besenyőd községek határában akad is erre utaló nyom: mindkét helyen találunk Leshegy, Lövőhegy nevű határrészeket. Távolabbi példánk a Győr-Sopron megyei Levél település, amelyik ugyancsak a „lő” ige tövéből képződött, ahogyan a soproni Lövér és a zalai Lövő is a határvédő íjászok nevét viseli. Gyakori ez a hasonulás az „e” és „ö” hangok, írások közt, különösen a régi időkből.

Az elsőként 1067-ben említett névalak a szomszédos Tiszakeszi község területén egykor működött, a középkorban teljesen elenyészett százdi Szent Benedek-rendi kolostor levéltárában maradt fenn írásban. Péter comes (ispán, vélhetően Aba Sámuel király fia) alapította kegyeletből a klastromot, amelynek birtokai közé tartozott – többek közt – Levelek is. A rendkívüli pápai adó behajtójának dézsmát fizetett 1332-ben az önálló plébániája. A helység egyházának keletkezéséről az 1975-ös felújítás során megtalált középkori tégla- és kőelemek vallanak. A torony nélküli, egyhajós, síkmennyezetes épület keletnek tájolt szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, az oltárteret lapos ívű keresztboltozat borítja. Mindkét oldalán megmaradtak a csúcsíves kegyúri, papi ülőfülkék, a boltozat oldalnyomását külső támpillérek vezetik le. Félköríves diadalív választja el az apszist a hosszúkás hajótól. Az újabb kutatáskor a szentély falán három, a rendhagyó módon a déli oldalhoz csatolt sekrestye külső falán pedig egy kis, rézsűs bélletű ablak került napvilágra. Emellett megtalálták a félkörívvel záródó, késő gótikus oldalbejáratot is. Gazdagon profilírozott, bélletes gótikus kapuzat díszíti a Szentháromság titulusú plébániai egyházat a nyugatra néző oromzatos főhomlokzaton. Fölötte kör alakú nyílás, még magasabban a gótikus fali fülkében Szent József barokk szobra vonja magára a figyelmet, az előtte fekvő térségen fából ácsolt harangházból hívják misére a híveket a bronzharangok.

Forrás:
Ludwig Emil: Rejtelmes Levelek