Krasznokvajda | Szűz Mária Neve-templom

A falu neve két egymással határos, de nem összeépült településrész nevének egymás mellé helyezésével keletkezett. Az újkorban pusztaként szereplő Krasznik vagy Krasznok keletebbre, Vajda nyugatabbra fekszik. Mindkettő szláv eredetű szóra vezethető vissza: krasznok szépet, a magyar nyelvbe is átkerült vajda szó pedig vezért jelentett. A két falu középkori története hasonló volt, mivel ugyanahhoz az uradalomhoz tartoztak. Vajda első említése 1285-ből, egy hamis oklevélből származik, amely arról tudósít, hogy a Hontpázmány nemzetségbeli testvérpár, Ders és Dömötör megosztoztak Hont vármegyei birtokaikon. Az Abaúj vármegyei Jánok, Vajda és Büttös – amelyet öröklött jószágoknak neveztek – Aba nemzetségből való Amadé tartotta elfoglalva, így arról nem tudtak rendelkezni. Abban maradtak, hogy ezek azé legyenek, aki vissza tudja szerezni őket.

A visszaszerző jószándékára lett bízva, hogy mikor osztozzon meg e falvakon atyafiaival. Az örökség minden bizonnyal anyai ágon illette a testvéreket. Vajda és Krasznok az Aba nemzetség Amadé-ágának ősi birtoka lehetett. A két falu közül Vajda volt egyházas hely. Az egri püspökség tizedeinek felosztásakor tizedei a káptalannak jutottak. E miatt a püspök és a káptalan között per keletkezett, amelyben 1319-ben egyezett ki a két fél. Más Abaúj, Borsod és Ung vármegyei települések és Eger egy részének tizedei mellett Vajda falu tizedeit is visszakapta az egri káptalan. Papja, Domonkos 1332-ben 15 garasra becsülte a pápai tizedfizetési kötelezettségét, amelyet azonban vitattak, 1333-ban 14, 1334-ben 8 garast fizetett a pápai tized címén. Plébánosát 1405-ben Istvánnak hívták.

A falu a 16–17. században is Vajda néven ismeretes, de későbbi neve – Krasznokvajda – nemesi előneveként már a 17. század második felében megjelenik a birtokosok közé bekerült krasznik-vajdai vagy krasznikvajdai Szent-Imrey családnál. A prédikátum egyszerre vonatkozik a család két birtokára: Vajda falura és a vele szomszédos, szintén középkori eredetű, de már a 15. századtól elnéptelenedett Krasznik vagy Krasznok pusztára. A fő birtokos a 16. században is a középkori eredetű Jánoky vagy Vajdai család marad, amelynek tagjai az egykori jánoki uradalom több falujában (Jánok, Vajda, Büttös) is örökösök.

Az 1595-ös összeíráskor, de még az 1696-os állapot szerint is a reformátusok használták a vajdai középkori, támpilléres szentélyű gótikus templomot. Ezt hosszú pereskedés után 1759-ben vették el a katholikusok, majd barokk stílusban átépítették, s így mind a mai napig használják. 2000-ben elkészült a teljes homlokzatfelújítás, a kutatás nyomán feltárult középkori részletek bemutatásával. A búcsú tiszteletére dr. Katona István, az egri érsekség püspöke szentelte föl vasárnap a teljesen felújított krasznokvajdai római katolikus templomot.

Forrás:
Molnár Endre szerk.: Abaúj–Torna vármegye. Magyar Városok Monográfiája
Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)
Észak-Magyarország, 2001. szeptember 18. / 218. szám