Kisléta | Református templom

Kisléta a 14. századbeli okmányokban „Léta“ néven szerepel. 1322-ben említik először, amikor a Hont-Pázmány nemzetségbeliek a Balog-Semjén nemzetség tagjait eltiltották itteni birtokuk használatától. A 14. század vége felé a település a Báthori-család birtokai közé tartozik. A mai Kislétai Református Templomot 1336-ban Szent János apostol tiszteletére, római katolikus templomként szentelték fel. A 16. század közepén a reformáció eredményeként, az 1567-es Debreceni Zsinaton a Helvét Hitvallás elfogadásával, a teljes Biblia magyar nyelven történő megjelenésével, a kelet-magyarországi református egyházak megerősödésének időszakában a Kislétai Katolikus Templom a Kislétai Református Egyház tulajdonába kerül át. Ebben az időszakban Kislétát magyar községként, a lakosainak jelentős része a református egyházhoz tartozott. Az ellenreformáció, a Báthory család birtokainak gyarapodása hatásaként 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette el a templomot a reformátusoktól és visszaadta a katolikusoknak. A Kislétai Templom sorsa az Ónodi Országgyűlés napirendjére került, ahol olyan döntés született, hogy a templomot a reformátusok használhatják.

A Kislétai Református Templom jellege: sokszögzáródású, támpilléres szentélyű, téglából épült teremtemplom, késő barokk nyugati toronnyal. A templom keleti része /az eredeti szentély/ mai állapotában is gótikus jellegű. Ez kívül és belül egyaránt látszik. A templom tornyát, amely a nyugati homlokzat előtt áll, 1827 és 1831 között építették késő barokk stílusban. A sisak gömbje fölötti szélzászló 1831-es évszámot mutat. A torony épülésének és a templom bővülésének ez lehet az évszáma. Az első világháborúig három harang volt a toronyban. A világháborúban, a Hadügyi Igazgatás 1916-tól rendelte el a harangok és egyéb tárgyak rekvirálását, az összegyűjtött anyagokat, fémeket Kassára a császári és királyi tüzérségi anyagraktárba szállították. A Református Templom két harangját is leszerelték és a többi fémhez hasonlóan a háború céljára használták fel. Az 1920-as években az amerikai és a helyi gyűjtés révén vásárolták meg a jelenlegi nagyharangot.

A műemlék jellegű református templom részére az Angster József által készített orgonáját 1931-ben a korán elhunyt Brösztl Gáspár feleségének Brösztlné, született Tatár Piroska emlékére Állította Tatár Sándor és neje Géressy Terézia és vejük Brösztl Sándor. A református gyülekezet az orgona felújítását 2011. november 13-án ünnepi istentiszteleten ünnepelte meg. Az orgona halott állapotából Koppány Zoltán orgonaépítő élesztette újjá. Az orgona felújítása során új orgonamotort, új bőrözést, billentyűzetborítást, filcezést, és egyéb javításokat kellett elvégezni.

Forrás:
Kisléta település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 4.)