Kisboldogasszony-templom | Nógrádsáp

Kisboldogasszony-templom

Nógrádsáp

A templom mellett elhelyezkedõ Sáp község első említése 1219-ből való. Templomáról nincsenek adatok, de a régészeti és építészeti megfigyelések alapján építése a XIV. század végére tehető. Falképei több mestertõl származnak, a XV. században és a XVI. század elején készültek.

Nógrád megye
2685 Nógrádsáp, Fő u. 37.
Telefon: (35) 380 093

A templom rövid története

A falu első említésével a Váradi Regestrumban találkozunk. Az adat 1219-ből származik, a helység itt ..Sáp villa” néven szerepel. Jakab váci püspök ügynöke azzal vádolja a váradi káptalan előtt a Sáp falubeli Ipolyt, hogy az más falubeliek ellen birtoksértést követett el. A XIV. századi pápai tizedjegyzék adatai Nógrád megyére vonatkozólag kevés adatot szolgáltatnak, igen hiányosak. Félegyházi József tanulmányában azzal magyarázza, hogy a, tatár pusztítás utáni időkben a szegénység miatt nem terjedt ki a gyűjtés a területre. A szegénységet fokozta még az is, hogy a megye nagy része kunokkal népesült be. Ezen a véleményen van Ortvay is. Az 1379-ből származó oklevélből arról értesülünk, hogy a falu a váci püspök birtoka, neve Saap alakban szerepel.

A falu birtokosai nem egyedid az egyház, 1382-ben Oszlári Lökös fiai Péter és Pál kapnak benne adományt. I. Ferdinánd király Thurzó Eleknének 1532-ben adományozott ott birtokot. Vác 1541-ben török kézre kerül. Nógrádsáp faluról az 1562-63. évi összeírásban olvashatunk újra, ekkor már török uralom alatt volt. Gazanfer tímárjához tartozott, és 1515 akcse adót fizetett. Az adat a budai szandzsák összletes hűbér-defterében szerepel- A falu birtokosa kisebb hűbérúr volt. A török uralom végéről Pongrácz György 1675. évi információja szolgáltat fontos adatokat a váci egyházmegye állapotára vonatkozólag. A püspök Cseke Mihály ecsegi plébánost, helynökét megbízta, hogy vizsgálja meg egyházmegyéjét. Ez 1573-74 telén meg is történt. A püspök az 1675-ben összehívott garamszentbenedeki gyűlés után kiadta „Információ”-ját. A szövegrészhez egy térképmellékletet is csatolt, mely a török kor végén megmaradt templomos helyeket feltüntette. A térkép 1773. évi másolata maradt ránk, ezen szerepel Sap falu.

A templom az 1697. évi Canonica Visitatió idején Berezel filialisa volt. Salbeck püspökhelyettes a püspökhatvani plébániához csatolta. A török időben a falut jelentős pusztulás érhette, mert 1715-ben mindössze 8 házat írtak benne össze. Ugyanebben az évben olvashatunk először Felső-Sápról, 5 házzal szerepel. A II. József-féle katonai térképen, mely 1782-ből származik Alsó- és Felső-Sápot, mint lönálló községe látjuk feltüntetve. A település a Logodi-patak bal partján helyezkedik el. A patak jobb partján a Somlyó hegyet láthatjuk, melynek egy részén szőlőművelés folyt. A két falu közötti dombtetőn kereszt jelzi a középkori templomot. A két kápolna ezen még nem szerepelhetett, mert az alsó-sápi a XIX. század elején épült Nepomuki Szt. János tiszteletére, a felső-sápit 1834-ben Szt, Flórián tiszteletére szentelték.

II. József rendelete alapján a faluban 1787-ben önálló káplánságot szerveztek, melyet 1806-ban Bodonyi Sándor vikárius plébániává emelt. Ettől kezdve név szerint is ismerjük plébánosait. Ebben az időben csatolták hozzá egyházilag Legend községet, mely előtte Nézsa filialisa volt. A falun a székesegyházi főesperesség romhányi kerületébe tartozott. Ismerjük a templom „História Domus”-át 1800-tól. Ebből tudjuk, hogy a romhányi kerület elnevezése 1921-ben megszűnt, és a Galgavölgyi felső esperesi kerület nevet kapta, A helység neve 1929-es bejegyzés szerint már Nógrádsáp. A „História Domus” a templomra vonatkozólag, számunkra fontosabb adatokat nem szolgáltat. Az épület kimeszeléseire és kisebb karbantartási munkáira utal. Az utolsó bejegyzés 1953-ból való. A templomról fennmaradt legrégebbi felmérésünk 1890-ből származik, Könyöki József készítette. A rajzai nem megfelelő pontosságúak. Közöl az épület nyugati és déli oldaláról homlokzati rajzot. A déli oldalon, a hajó falában levő két gótikus ablakot nem tünteti fel. Az alaprajzon a szentély alakja torzított. Szembeötlő, hogy a barokk részletek rajzain egyáltalán nincsenek feltüntetve. Adatunk alapján, ezek 1890-ben már megvoltak. Felmérései között szerepel az épületről egy nyugat-keleti irányú metszet, és néhány részletrajz.

A kis, gótikus, arányú templom, azon kevés középkori műemlékeink közétartozik, mely nagyobb átalakítások nélkül maradt ránk. Kőből épült, egyhajós templom, két boltszakaszon kereszt boltozatokkal. A csúcsíves diadalív közbeiktatásával, a hajóhoz csatlakozik, a nyolcszög három oldalával záruló szentélv, mely hat bordás boltozatú. Északról kapcsolódik a szentélyhez a boltozott középkori sekrestye, mely a templommal egyidős. A bordák orrtagosak, és díszítés nélküli kerek zárókövekbe futnak, alul egyszerű gyámokba. Mind a hajó, mind a szentélv támpilléres. A feltárások során megfigyeltük, hogy ezek egybeépültek a templomfallal, egyidősek vele. A XVIII. századból számunkra igen érdekes adatok maradtak ránk a váci püspöki levéltár egyházlátogatási jegyzőkönyveiben. Az 1711. évi Canonica Visitatióban említik, hogy 5 faragott kőből készített ablaka van és oszlopocskák találhatók az ablakok közepén. A templom déli oldalán, a szentélyhez közelebb eső ablak, valamivel nagyobb és díszesebb, mint a többi. Mérete is arra vall, hogy kétosztású ablak volt. A barokk korszakban kissé átalakították. Csak egy kétosztású ablaka volt, a másik négy egyszerű, keskeny, magas ablak. A szentély ablakai közül kettőt téglával befalaztak, mikor a XVIII. század végén a nagyméretű, copf stílusú oltárt behelyezték.

 

 

Forrás és fotók:
Kozák Éva: A nógrádsápi r.k. templom feltárása In.: Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Galéria

Back to Top