Református templom
Kisar
Nevét már 1393-ban Kysar-nak írják. A Matucsynayak ősi birtoka volt, akik 1387-ben hűtlenségük miatt elvesztették ezt a területet, birtokaikat a Rosályi Kúnok és a Szántai Petőfiek kapták. Ez utóbbiak részét 1391-ben a Báthoryak örökölték. A Matucsinayak ugyan 1395-ben visszakapták birtokukat, de 1476-ban, szintén hűtlenség miatt, újra elvesztették s ekkor az egészet ismét a Báthoryak kapták. Ettől kezdve jó része állandóan Báthory-birtok volt s utánuk a Bethlenek örökölték, majd a Rákócziak. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg s azóta a Károlyi család az ura. E főbirtokosok mellett a XV. században a Drágfiak is szereztek benne részt. 1633-ben Székely László, 1649-ben a Szentmiklósi Borbély család, 1663-ban Vas Márton. A XVIII. században a Szarka, Pongrácz, Bay, báró Perényi, Csatáry és Isaák családok is birtokosai voltak.
A község közvetetlen a Tisza partján épült s a hagyomány azzal magyarázza nevét, hogy olyan helyen épült, a hol kisebb volt az áradás. Talán halásztelepből keletkezett, mint sok tiszaparti kisközség. A dűlőnevek közül érdekes a Tóbeli, amely kiapadt tó helye, a Gyűjtő, hol áradáskor meggyűlt a Szamos, a Túr, és a Tisza vize. Itt ömlik a Túr a Tiszába s a faluhoz közel van az a hely, ahol Petőfi Sándor A Tisza czímű pompás festői költeményét írta. A község sokat szenvedett a háborús világban. 1565-ben itt csatároztak Schwendi Lázár és Hasszán basa. 1662-ben a szatmári őrség 2000 forintnál is több kárt tett benne, ami akkor azt jelentette, hogy csaknem egészen elpusztult. A kuruczkorban sokszor megsarcolták s a község többször eszközölt ki oltalomlevelet a vezérektől. Apaffy Mihálynak 1681 szept. 21-én kiadott levelét ma is őrzik. A törökök kiűzetésekor olyan gyakran kellett hadifuvarba menniük, hogy a község állandó kocsist és fogatot tartott e célra és havonként fizette. A XVII. században sokszor tartottak itt egyházmegyei gyűlést is.
Kisar község református temploma a XV. században épült gótikus stílusban, 1794-ben barokkizálták, majd 1877-ben eklektikusan átalakították. A templom 1944. október 26-án gyújtólövedéktől leégett, 1948-ban újították meg. A felújítások után későbarokk stílusú lett. Az újjáépült templomba a nagyharangot Rákospalotán, a kisharangot pedig Budapesten öntötték. Falazott szószéke a 18. századból való.
Forrás:
Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai – Szatmár vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)