Keszthely | Szent Miklós-temetőkápolna 

Szent Miklós-temetőkápolna 

Keszthely

A Keszthely város déli oldalán lévő temetőkápolna minden valószínűség szerint Szentmiklósszegnek nevezett középkori városrész egykori kápolnájával azonos. A középkori templomot romjaiból 1713-ban építették újjá.

Zala megye
8360 Keszthely, Festetics György út 1.

A templom rövid története

A honfoglalás utáni két és fél évszázadban nem ismert a település története, első írásos említése 1247-ben történt, melyben a kastély előtt állt Szent Márton plébániatemplom és a mai várkert területén állt Szent Lőrinc templom neve szerepel. Feltételezhetően három, kisebb területi egység későbbi összeépülésével jött létre az egységes település. Ez a három egység az északi Szent Márton szeg (kastélypark nyugati teraszának környezete), a mai Fő tér köré szerveződő városrész és a déli Szent Miklós Szeg (a mai Szent Miklós templom területe) lehetett. A Szent Miklós kápolna körüli településrészt a törökök elpusztították. Az épület fennmaradt falait a XVIII. században temetőkápolnának állították helyre, a XIX. század végén pedig romantikus kápolnát építettek helyébe.

A Keszthely város déli oldalán lévő temetőkápolna minden valószínűség szerint Szentmiklósszegnek nevezett középkori városrész egykori kápolnájával azonos. Írott forrás csupán 1443-ban említi először, de a temetőkápolna 1775-ös átépítési tervrajza egy egyenes szentélyzáródású, román kori, tehát feltehetően még a 13. században felépült kis kápolnát mutat. Ezt megerősítik a kápolna 2001. évi felújítása során a szentély külső falán, majd a belsejében is megtalált freskó maradványok, amelyek valószínűleg még a 13. században készültek. A középkori templomot romjaiból 1713-ban építették újjá. A templom körül 1775-ben alakították ki a temetőt, majd 1909-ben építették át historizáló stílusban Sztchló Ottó és Schadl János tervei szerint. Ekkor emeltek a nyugati oldalra egy tornyot és egy új sekrestyét, és magasították meg egy emelettel a keleti tornyot. A 2000. tavaszán kezdődő felújításkor, illetve a vakolat leverésekor kerültek napvilágra azok a középkori falképek, melyek János evangélista patmoszi látomásait illusztrálják.

A templom szabadon álló, keleti tornyos, keletelt épület. A hajó téglalap alaprajzú, nyugati homlokzata előtt historizáló, lombard stílusú oszlopos portikusszal. A szemöldökgyámos kapu timpanonjában egy Feltámadás-dombormű és 1775-ös és 1909-es évszám látható. A porticus mögött a fal enyhén rizalitszerűen kiugrik, ez még a barokk átépítés maradványa, miként a nyugati oromfalban a barokk oromzati architektúra megmaradt csonkja is: a két sarokvoluta és a szalagkerct töredéke. Ebból a periódusból származik a déli két befalazott és félig elbontott ovális ablak, mely a falkutatás során került napvilágra, mint ahogy számos másodlagosan beépített kőfaragvány is. A minden jel szerint középkori freskók a torony (az egykori egyenes zárású szentély) déli és keleti oldalát borítják kb. 170 cm-es sávban. Sajnos a torony északi és részben a keleti oldalán a falképeket egy korábbi (?) felújítás során leverték. A festményeket festett keretek osztják két-két mezőre és keretelik alul-felül, mind a torony déli oldalán, mind a hajó délkeleti végfalán. A keleti hajófalon levő keretelés sötétbordó, sötét és világos okker sávok váltakozásából áll, és a vakolatba karcolva jelölték ki a helyét. A falképeket világos okker alapra festették és sötétbordó, vörös vonalakkal kontúrozták.

Forrás:
Bozóki Lajos: Középkori falképek a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolnán In.: F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)
Müller Róbert: A keszthelyi Fő tér In.: Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Ajánló

A keszthelyi Szent Miklós temetőkápolna falképei

A Keszthely város déli oldalán lévő temetőkápolna minden valószínűség szerint Szentmiklósszegnek nevezett középkori városrész egykori kápolnájával azonos. A 2000. tavaszán kezdődő felújításkor kerültek napvilágra azok a középkori falképek, melyek János evangélista patmoszi látomásait illusztrálják. A cikk a képre kattintva olvasható.

Back to Top