Kéked | Szentháromság-templom

A kékedi (alsókékedi) római katolikus templom késő középkori eredetű egyházi emlékünk. Mind a szakirodalom, mind az újkori egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a ma is álló templom eredete még a 15. századra vagy általánosságban a késő középkorra vezethető vissza. A 14. századi pápai tizedjegyzék alapján azonban már akkoriban is kellett állnia templomnak a faluban, papját ugyanis név szerint említik, ha a templomról nem is szólnak. A középkori templom építtetője a Kékedi család volt. Az ismertté vált írott adatok szerint ezt a középkori építésű templomot veszik birtokba a reformátusok legkésőbb a 16. század közepén, és hosszú ideig az ő egyházukhoz tartozik. A Thököly-féle harcok idején lerombolták (vagy inkább romos állapotba jutott, melyet utóbb ismét használhatóvá tettek), de a Melczer család, akik házasság révén a 17. század utolsó negyedétől birtokolták Kékedet, 1729-ben újjáépítette.

A középkor óta fennálló templom megjelenésére az 1769-es canonica visitatio előtti időkből adatot, részletes leírást eddig nem találtunk. Az épület egyik hangsúlyos részének számító torony létezése kizárólag az írott források alapján – egyes szakirodalomban olvasható, forrásokkal alá nem támasztott megállapítás ellenére – csak a 18. századtól igazolható egyértelműen, de természetesen nem zárható ki, hogy csak az írott források hiányoznak, és a torony magába foglal középkori előzményeket is. Ettől függetlenül a 18. században a templom hajója és szentélye még alighanem jelentős részben középkori eredetű képét, alaprajzi elrendezését mutathatta. Nyugati homlokzata előtt akkoriban már torony állt, a templom északi oldalán kisméretű, ismeretlen periódusban (talán még szintén a középkorban?) emelt sekrestye helyezkedett el a leírások szerint.

Ez a templom az egyházközség számára már a 18. század végén meglehetősen szűkösnek bizonyult (tehát az addigi templom kisebb volt a mainál), ezért elhatározták a templom bővítését, amit az 1800-as évek legelején hajtottak végre. A templom hosszát megnövelték (a jelek szerint keleti irányban és talán csaknem a kétszeresére, legalább másfélszeresére, bár pontos mértéke még kérdéses), új szentélyt és új sekrestyét építettek. A tornyot is átépítették (az adatok szerint magasították). A hajót és szentélyt beboltozták, a hajó nyugati végében a korábbi fából készült karzat helyett kőből új karzatot emeltek. Gyakorlatilag ekkor alakult ki a templom mai építészeti külső és belső képe a toronnyal, a homlokzati nyílásrendszerrel, a hajóban és a szentélyben látható boltozattal, a sekrestyével. A 19. század folyamán nagyobb építkezésről már nem tudunk (leszámítva az orgona beépítését), folyamatosan vannak viszont adatok a templom felszereltségéről, javítási munkáiról.

A 20. század is inkább a karbantartás, felújítások időszaka – már amikor volt rá pénz. A templombelső manapság meghatározó elemeinek számító fal- és boltozati festményeket 1956-ban készítették, de a belső színvilág mai zöld alapszíne is erre az időre vezethető vissza (alatta pedig ott vannak a korábbi évszázadok színvilágát őrző és mutató festett és színezett rétegek). A templom legutolsó nagyobb felújítási munkáira 1988–1989-ben, illetve 2003-ban került sor. 

Forrás:
Kéked település weboldala (Hozzásférés: 2023. február 25.)