Kecskemét | Szent Miklós-templom

Szent Miklós (ferences)-templom

Kecskemét

A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. A templom a 13. század végén épült, gótikus stílusban, később több ütemben bővítették.

Bács-Kiskun megye
6000 Kecskemét, Kossuth tér 5.
Telefon:
+36 (76) 497 025

 

A templom rövid története

A földrajzi nevek etimológusa szerint a szó eredeti alakja Kecskemed lehetett, amiből a med utótag száraz medret, időnként kiszáradó eret jelentett. (Hasonlóképpen a Homokmégy, Nemesmedves nevekhez.) Más nyelvészek szerint a mét pedig járást, menetet jelent. (Bolgárul a „koziczkameta” kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott.

Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett. Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította. Ekkor kun szállásterületnek számított, a Kecskemét-szék központja.

Kecskemét legrégebbi építészeti emléke valószínűleg a XIV. század második felében épült. A város patrónusának, Szent Miklósnak szentelt templom Kecskemét első kőtemploma volt, melyet szokatlan módon a XVI. század derekán a katolikus és a református felekezetek megosztva használtak. A XVII. században került a ferences rend gondozásába, ők építették azt a kolostor épületet is, amely jelenleg a Kodály Intézetnek ad otthont. Innen ered a Barátok temploma elnevezés. A templomot az évszázadok folyamán többször bővítették, átépítették, gótikus jegyeit itt-ott megőrizve.

Jelenlegi alapvetően késő barokk-copf stílusát a XVIII. század végén nyerte el. Az udvarban található Lourdes-i sziklakápolnát a 30-as években építették, és valódi kultuszhellyé vált. Érdemes megcsodálni a csodálatos neobarokk kovácsoltvas kapukat. Az íves barokk kőkerítés előtti Kálvária a Kecskeméti Művésztelep több művészét is megihlette (pl. Perlrott Csaba Vilmos és Iványi Grünwald Béla), képeik a Cifrapalota képtárában tekinthetők meg.  A templom mellett található romkert feltárásakor vált láthatóvá az egykori temető kőkerítése és a Szent Mihály kápolna alapjai.

 

Forrás:
Kecskemét város hivatalos weboldala

Back to Top