Kamaraerdő | Kánai bencés kolostor és templom romjai

Kánai bencés kolostor- és templomrom

Budapest XI.

Egy 13. századi oklevél alapján a kánai bencés apátság alapítójának az oklevelekben II. Géza főembereként 1148 és 1158 között szereplő Apa bán tekinthetjük. A horvát báni méltóságot betöltő alapítóról sajnos nem tudjuk, hogy mely nemzetség tagja volt. A kutatás a Gutkeled, a Hahót és a Becse-Gergely nemzetséget is gyanúba hozta. Az alapító egy korábbi kis templom helyén létesítette a monostort.

Budapest
1112 Budapest, Pázsit út
A terület szabadon látogatható

A templom rövid története

A középkori Magyarország első és legtöbb monostorral rendelkező szerzetesrendje a bencés rend volt. Monostoraik alapítása 996-ban a pannonhalmi megtelepedéssel kezdődött és többségük a 13. század közepéig jött létre. A bencés apátságok pontos számát sajnos nem tudjuk, de feltehető, hogy meghaladta a másfélszázat is. Ennek fényében azonban meglepő: Pest vidékén mindössze hat monostorról (Mogyoród, Kána, Telki, Szigetmonostor, Akosmonostor és Visegrádi állíthatjuk nagy valószínűséggel, hogy legalább egy ideig a bencés rendhez tartozott. Figyelemre méltó az is, hogy viszonylag későn, a 11. század 70-es éveiben hozták létre az első bencés apátságot területünkön. Ez annál is inkább meglepő, mivel Pest vidéke határos volt a Dunántúllal, azzal a területtel, amely a magyarországi bencés szerzetesség bölcsője volt és több korai és jelentős apátsággal rendelkezett.

A 12. század közepére, illetve második felére négy magánalapítású bencés monostor (Kána, Telki, Szigetmonostor és Akosmonostor) létrejöttét keltezhetjük. Egy 13. századi oklevél alapján a kánai bencés apátság alapítójának az oklevelekben II. Géza főembereként 1148 és 1158 között szereplő Apa bán tekinthetjük. A horvát báni méltóságot betöltő alapítóról sajnos nem tudjuk, hogy mely nemzetség tagja volt. A kutatás a Gutkeled, a Hahót és a Becse-Gergely nemzetséget is gyanúba hozta. Az alapító egy korábbi kis templom helyén létesítette a monostort. Györffy György szerint az apátság templomát Mindenszenteknek ajánlották. Az alapos régészeti feltárás alapján pontosan tudjuk a monostor építéstörténetét. Az eredeti tervek szerint itt is a magánalapítású, a szakirodalomban gyakran nemzetségi monostorként említett templomok leginkább elterjedt típusát kívánták felépíteni, egy háromhajós bazilikás templomot a nyugati homlokzatán toronypárral. Ez a templomtípus amellett, hogy az alapító és családja vallási igényeit, egyebek mellett temetkező helyét is ellátta, zömök tornyaival világi feladatokat, védelmi funkciókat is kapott.

A tervezett templomalaprajz bizonyítja, hogy a kánai alapítás beilleszkedett a világi előkelők saját monostor alapítási sorába. Eredeti tervek azonban talán az alapító Apa bán halála miatt nem valósultak meg és csak az egyik torony épült fel, sőt a kolostomégyszöget sem alakították ki, csak egy, két helységből álló, vélhetőleg emeletes monostorépületet építettek fel. A kis alapterületű épület jelzi, hogy csak néhány szerzetes tartozhatott a monostorhoz. A monostort a 13. század második felében jelentősen kibővítették. Az építkezések vélhetőleg összefüggésben vannak azzal, hogy monostor kegyurasága átkerült a Kaplony nemzetséghez. A monostorról a 14. század elejétől a 15. század végéig hallgatnak az írott források. A folyamatos működését csak régészeti leletekkel lehet igazolni. A 15. század közepén találkozunk újra apátjának említésével. A század végén pedig a monostor vezetése a budai Nagyboldogasszony templom plébánosának kezébe került. Ekkor azonban már kétséges, hogy Kánán bencés közösség élhetett. Valószínűbb, hogy a hajdani monostort a budai plébánia majorságként hasznosította. Ezt megerősítik a 15. század végi tűzvész utáni átalakítások.

Romjait 1889-ben fedezték fel újra, sokáig tévesen a Szent Szabina templommal azonosították. A romok azonosítása az oklevelekből ismert kánai apátsággal 1982-ben sikerült Győrffy Györgynek. Az apátságot 1982 és 1989 között tárták fel H. Gyürky Katalin vezetésével, a munkálatokról 1996-ban könyv is készült. Az apátság védőszentjének azonosítása csillagászati módszerek bevetésével sem sikerült. Az ásatások során egy 12. századi velencei ezüstpénz, valamint kerámiából készült fazekak, üstök, palackok, fémből készült kések, ollók, sarlók, kapák, kengyelek, csatok, csengők, továbbá üvegtárgyak és kőfaragványok kerültek elő. A lakott területektől viszonylag távol, egy 202 méteres magaslaton található apátságot a 2000-es évekre teljesen benőtte a növényzet és elborította a környékbeli telektulajdonosok illegálisan lerakott szemete.

 

Forrás:
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében In.: Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)

Több információ:
H. Gyürky KatalinA kánai apátság régészeti kutatása 1983-89 között, Budapest Régiségei, XXIX., 1992.
H. Gyürky KatalinA Buda melletti kánai apátság feltárása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996.
H. Gyürky KatalinA kánai apátság, XI. Kerületi Füzetek (2), 1993.
Terei György: Az Árpád-kori Kána falu. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon

Back to Top