Református templom
Istvándi
A település nevét az István személynév -d képzős alakjából képezték (jelentése: Istváné). Az 1231-ben iuxta Drávám alakban szereplő falu (Stephany) egyházáról első ízben a pápai tizedjegyzékből értesülünk. A somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja 1333-4-ben Dénes, aki évi 30 kis D-t, míg 1335-ben Beriát 2 garast és 2 kis D-t fizetett. 1430. február 12-én Istvándiban (Estfant) a Szt. Márton parochiális egyház papja János. 1444. február 27-én az Istvándiban lakó Garázda Balázs és felesége hordozható oltár tartására kap engedélyt. 1542-ben Mátyás nevű plébánosa 2 Ft-ot, Péter oltárigazgatója (rector altaris) 1 Ft-ot adózott – ekkor tehát a templomnak már önálló jövedelemmel rendelkező mellékoltára is volt. 1748-ban Lad filiája (egészen 1768-ig).
A régi, 12. századi templom anyagát a szigetvári vár építéséhez hordták el, a ref. templom mai formájából csak a nyugati toronypár középkori. A templomban egy gót minusculás feliratú harangot is őriztek.
Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)