Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Ipolybalog (Balog nad Ipľom) | Szent Miklós-templom

Szent Miklós-templom

Ipolybalog (Balog nad Ipľom)

Elérhetőség

Hlavná 281, 991 11 Balog nad Ipľom, Szlovákia

 

Galéria

A festői Korponai-erdő és az országhatártól délre domborodó Cserhát a tizedik században betelepült magyarság ősi fészke. Egyre-másra találkozunk a Megyer, Nyék, Kér, Keszi, Kürt-Gyarmat és a rokon nevű községekkel ezen a vidéken. A trianoni határon túl sok helyen viszont már csak az ősi helységek névtábláinak „lefordított” neveivel. Ipolynyéket (korábban: Nekije) Vinnica néven kell keresni az térképen. Lakói közül 1577 fő volt magyar, 259 szlovák a legutóbbi (2011-es) népszámláláskor. A középkori és későbbi háborúk során elpusztult a település anyaegyháza, helyében négy felszentelt kápolna épült a határban. A város legrégebbi műemléke az 17. században készült alsónyéki kőhíd. 1780-ban épült a barokk Teleky-kastély, a 19. század első felében pedig a klasszicista stílusú Haydn-kastély. A környék régóta híres a déli fekvésben kitett szőlőskertjeiről, valamint saját termésű borairól.

Ipolybalog (Balog nad Ipl’om) kőhajításra van a magyar határtól, az 527-es út mentén. Ugyancsak ősi település a Hont-megyei végeken, már a 13. században említi oklevél, Balog formában. Tőle kölcsönözte nevét a nemes Baloghy-nemzetség, amelynek ősi birtokai fennmaradtak a legújabb korig. Győrffy György professzor (1917- 2000) Árpád-kori földrajza (1987) szerint királyi birtokhoz tartozott a község, amelyet az uralkodó II. András 1232-ben a zólyomi váruradalomhoz csatolt, azzal, hogy a falu tizedét továbbra is az esztergomi káptalannak adják. 1257-ben IV. Béla a zólyomi uradalom részét képező Túrócból és Liptóból leköltözött és megtelepedett balogi népeket – hospeseket – visszahelyezte a királyi joghatóság alá.

A helybeli hagyomány szerint a község Árpád-kori eredetű temploma ez által nyerte el a Szent Korona egyedüli tiszteletének jogát, amelyre máig is büszke a többségi, magyar ajkú lakosság. Az épület legrégebbi részletei a 11. század végéről – még inkább 12- 13. századi építkezésről – vallanak. Tiszta román stílusúak a tölcsérbélletű déli ablakok, és az 1979-ben feltárt félköríves kapubejárat. Az épen maradt felmenő fal kőműves munkája középkori, a téglány formájú hajóhoz és a keletek, négyszögű szentélyhez északon sekrestye tartozik, átjárással az ódon kőkeretű kapun. Védelmi célból a középkorban lőrésekkel nyitott, tojásdad alaprajzú védőfalat emeltek a templom köré. A nyeregtető tornyának csúcsán a Magyar Szent Korona mása látható, egyedüliként az országban.

 

Forrás:
Ludwig Emil: Templomok a Felső-Ipoly mentén

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021