Hosszúpereszteg | Szent István király-templom

Hosszúpereszteg község Vas vármegyében, a Sárvári járásban. A Kemeneshát és a Kemenesalja határán, a 8-as főút mellett fekszik. Első okleveles említése 1268-ban történt Peresztek, Perezteg, Peresztek, Fulperezteg alakban. 1314-ben Peresztegtew, 1332-ben Pereztegfeu, Captaspereszteg, 1408-ban Perestegfew, 1549-ben Perezteg alakban jelenik meg az oklevelekben. Az iratok a települést 1773-ban Pereszteg, 1786-ban Hosszú-Pereszteg, Pereszteg, 1808-ban Pereszteg (Hoszú), 1863-ban Hosszú-Pereszteg, Pereszteg, 1873-ban Pereszteg (Hosszú), 1882 között 1900 Hosszú-Pereszteg néven említik, 1907-ben kapta a ma is használatos Hosszúpereszteg nevet.

A település római katolikus templomát Szent István király tiszteletére szentelték. A gótikus stílusú templomot a 15. században építették. 1598-ban Miskolczi Gergely, 1614-ben pedig Zalai Márton volt Hosszúpereszteg lelkésze. 1615-ben már Zólyomi Pált, 1630-ban pedig Bejczi Györgyöt találjuk itt a lelkészi hivatalban. A büki zsinaton 1646-ban Szerdahelyi Mátyás képviselte Pereszteget, akit 1622-ben avattak fel. A templomot 1758-ban alakították át és bővítették toronnyal barokk stílusban. A sokszögletű szentély eredeti boltozata maradt meg Hosszúperesztegen, csillagboltozat formájában. A fő- és mellékoltár, illetve a szószék is barokk, a 18. századból származik.

Forrás:
A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1991 (Szombathely, 1991)
Magyarország történeti statisztikai helységnévtára – 4. Vas megye (1993)
Entz Géza: Vas megye gótikus műemlékei In.: Vasi Szemle 1960 (14. évfolyam, 1-2. szám)
Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.