Béndekpusztai templomrom
Hács
1331-ben az utód nélkül elhalt Tengerdi Miklós „terra Bendek” nevű birtokát Szécsényi Tamás erdélyi vajda kapta. A település elnevezése személynévi eredetű. A 14. században a Kónyafiaké, utána a Kanizsai családé. Egyházáról a pápai tizedjegyzékben hallunk először. A somogyi főesperességhez tartozó plébánia papja, Péter 1333-5 között fizetett adót: 30-30 kis D-t, majd a harmadik évben 12 garast. 1426-ban Gergely nevű plébánosáról értesülünk. Szent Miklós parochiális egyházát 1429. február 4-én említik – ekkor Imre a templom rectora. 1392-ben Kővágóörsi György két budai házára cserélték a birtokot, majd 1397-ben 2800 Ft-ért vásárolták vissza. 1500-ban a területet Corvin János és Enyingi Török Imre bírta, a falu a török alatt pusztult el.
A középkori templomrom és temető Béndekpuszta határában, az ún. Kacskovics-földeken áll. A templomot már Genthon is megemlíti, kutatását Parádi Nándor végezte el. Bár ásatásra nem került sor, a falak vizsgálata alapján a kutató 12. századinak datálta a templomot. Az épület környékéről csak 11-12. századi kerámia került elő. A félköríves záródású, boltozott szentély déli falán fülkemaradványt rögzítettek. A szentélyt a szélesebb hajóhoz kettős tagolású diadalív kapcsolja, a látrány-rádpusztai korábbi periódusú templomhoz hasonlóan (itt azonban a diadalív a szentély falával egy síkban található). A középkori templom nyugati homlokzatára egy 19. századi templomot építettek rá, így ezt a részét ma már nem lehet rekonstruálni. A falakat vegyesen kőből és téglából rakták, a hajó északi fele szélesebb (110 cm). Téglaméretei: 30x15x5 és 30x15x8 cm a szentélynél. A szentélynél fél körös tagolású, keskeny, körbefutó párkányt észlelt a kutató, illetve a szentély és a hajó csatlakozásánál látható kiugró tagolást a szentély falát díszítő ívsoros párkány kiindulásaként értelmezte. A hajó sarkain téglalizénák találhatók. A hajó délkeleti részén ablakrézsű-maradványt, sarkán vörös színű, függőleges festést vett észre. Déli oldalán 50 cm magasan látszik a lábazat. A hajó északi falán látható széles áttörés esetleg másodlagosan épített sekrestye bejárata lehet.
Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)