Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom | Abaújszántó

Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom

Abaújszántó

A templom a XV. században épült gótikus stílusban. Részben átalakítva a XVIII. század második felében. A homlokzaton ma is láthatóak a gótikus ablakkeretek és kőfaragványok.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
3881 Abaújszántó, Béke útja 31.
Telefon: (47) 330-037

A templom rövid története

Az abaújszántói római katolikus templom gótikus korban és stílusban épült. Helyén valaha fábólkészült templom állt, mely a tatárjárás idején leégett. A mai templom építését a XII—XIII. században kezdték el. Már 1275-ben a szerencsi esperességhez tartozott. Gótikus faragványaiból Sajnos kevés maradt ránk. Hajójának és tornyának ablakait befalazták, nagy szentély ablakának kereteit átfaragták, mérműveik elpusztultak. A mai napig fennmaradt részei a szentély szépen faragott kőbordákkal, tagolt csillagboltozatával; gazdagon tagozott ablakbéléseivel; a szentségfülkét díszítő fiálé; a sekrestyeajtó nyílása, a szép faragású quader-kövekből rakott, lépcsőzött támpillérek a XIII. századra — Nagy Lajos idejére — vallanak. Tervezője a kassai dóm tervezője, megálmodója a dóm építőmesterei vagy segédei lehettek. Mások szerint a fentiek a XV. századvégi magyarországi építészetet tükrözik. Ismét mások a templom és a tornya, s a kassai domonkosok temploma és tornya között látnak összefüggést.

A XV. század végén végrehajtott építésre utal a szentségház talpazatával és magas tornyával, a támpilléres hajó és a támpilléres szentély. A huszita mozgalom és a hitújítás alatt sok viszontagságon ment keresztül. Nyolcszögű, erős terméskő építésű tornyát többen a huszitáknak tulajdonították. 1506-tól ferences szerzetesek gondozzák 1642-ig. 1676-ban a reformátusok kezébe került. Ez időben többször leégett, s ezután kaphatta csehsüveg-boltozatát, a hajó egyszerű lizénásdíszű architektúrával, későbarokk (copf stílusú) párkánnyal. 1696-ban az összeírók egy katolikus kőtemplomot találtak itt, melyben Turcsányi Mátyás plébános látta el a hívek lelki gondozását. 1731-ben a püspökség kísérletet tett a templom visszavételére, az elfoglalás körülményeit tanúkihallgatással vizsgáltatta, de a király ekkor még nem döntött. A plébános az 1740-es években egy Murányi nevű nemes házában misézett s a tanítóval együtt olyan magánházban lakott, melyet az 1711. évi pestis idején adtak át miséző hely céljára. 1751-ben — végre — a királynő utasítására a helytartótanács elrendelte, hogy a szántói reformátusok a jogalap nélkül használt katolikus templomot a hozzátartozó javadalmi földekkel együtt adják vissza a katolikusoknak, de arra is engedélyt adott, hogy a reformátusok — híveik nagy számára való tekintettel — más helyen Új templomot építsenek maguknak. Ezután szerelték fel a katolikusok a visszakapott katolikus templomukat, ebben báró Dujardin Károly, a Trautson-uradalom jószágigazgatója buzgólkodott.

1768 és 1777 között restaurálták a plébániatemplomot. 1768 februárjában Eszterházy püspök Keltner János plébánosnak visszaküldte a templom átalakításának tervét és úgy rendelkezett, hogy ha a megfelelő falazat elég erős, akkor megmaradhat, ezzel csökken a költség. A hajó boltozata alá vékony oszlopokat állítsanak, így az oltárok jobban láthatók lesznek. De a költségeket a plébánosnak kell előteremtenie. 1770-ben még mindig arról Ír a püspök, hogy építészt Kassán vagy Dobóruszkán keressenek, mert vidéken könnyebben találnak, mint Pesten. Bárki lesz is az, készíttessenek vele tervrajzot és azt jóváhagyásra terjesszék be hozzá. Az 1771. év folyamán megtörtént a templom átalakítása. Trautson herceg elismeréssel méltányolta KelLner plébánosnak a restaurálás ügyében mutatott buzgalmát, de a püspök kifogásolta, hogy a plébános olyan nagyvonalú építkezésbe kezdett, melyre nem futotta a pénze, így Kellnerre hárult a boltozat festésének és az Új oltár felállításának költsége. A festést, aranyozást Kracker egri festővel akarták elvégeztetni, de 1777-ben a püspök arról tájékoztatta a plébánost, hogy Kracker nem szokott oltárokat aranyozni, keressenek más aranyozót Kassán vagy Egerben. Hogy valójában kik végezték a festést és aranyozást, erre vonatkozóan nincs adatunk.

Van a templomban egy fakeretbe foglalt, VI. Pius pápa által kibocsátott, 1798. év április hó 10. napjáról keltezett, s gróf Eszterházy Károly, egri püspök által 1798. év szeptember 14-én láttamozott okmány, melynek értelmében a hívek Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, mint a templom védőszentjének ünnepén, továbbá Szent István, magyar király és Szent István, első vértanú ünnepén teljes búcsút nyerhetnek. 1804-ben a tokaji Ignatz Franz építőmester végzett átalakítási munkálatokat. 1914-ben bevezették a villanyt. Az I. és a II. világháború alatt nem érte bántódás a templomot. Horváth Géza (pápai kamarás) a II. világháború idején a felszabadító csapatok elé ment, hogy Szántót megvédje a harcoktól. Tudtára adta a katonáknak, hogy Szántó népe csak imádkozni és dolgozni tud, ne érje Őket és templomukat bántódás. A II. világháború utolsó éveiben elvitték a templom Szent István harangját. Fegyvert készítettek akkortájt a harangokból. 1947. április 17-én a hercegprímás, Mindszenty József vendége volt a katolikus egyházközösségnek. 1 955-ben a templom megkopott falait átmeszelték. 1 973-ban külső helyreállítást végzett az Országos Műemléki Felügyelőség: levakolták kívülről a templomot, a tetőszerkezetet megújították. A tornyot rézlemezzel vonták be. 1987-ben a villanyvezetékeket újították fel, és fűthetővé tették a templomot. 1988-ban megtörtént a salétromosság elleni védővakolás és víztelenítés. Ennek a munkának a költségeit Randli László és testvére vállalta magára. A templom köré vízelvezető árkot ástak. 1989 márciusában az Országos Műemléki Felügyelőség engedélyt adott a templom teljes festésére, melyet az év folyamán Albert János, debreceni festő végzett. Festés után süttői mészkőlapokat raktak le a templom aljzatára.

 

Forrás:
Az abaújszántói Római Katolikus Plébánia hivatalos oldala (2022. november 18.)

Back to Top