Gyöngyöspata | Kisboldogasszony-templom

Kisboldogasszony-templom

Gyöngyöspata

Háromhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású templom. A hajóhoz délen előcsarnok, a szentélyhez északon sekrestye csatlakozik. A szentély és a torony sarkain támpillérek állnak. A templom két gótikus bejárata a toronyba és a déli előcsarnokba nyílik.

Heves megye
3035 Gyöngyöspata, Templom út 4.

A templom előzetes bejelentkezéssel látogatható!
Telefon: +36 37/364-219, +36 30/239-2728, +36 30/451-3234

A templom rövid története

Ez a terület már a magyarok előtt is lakott volt. Vaskori, avar és a honfoglalás kori sírokat is tártak fel. A honfoglalás idején az Aba nemzetségnek jutott a terület. A településen 10. században várat építettek (Pata vára). Anonymus szerint:”…Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemennek a Mátra erdőiben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített.” Az ásatásokból kiderült, hogy a vár Gyöngyöspata felett emelkedett: őseink a fennsík peremén 4-5 méter széles árkot ástak, és annak belső oldalától két méterre agyagba ágyazott, kb. 400 méter kerületű kőfalat raktak. Erre szorosan egymás mellé fektetett vaskapcsokkal összefogott rönköket fektettek. A faépítményt agyaggal tiporták be, helyenként kürtőket is falaztak. A fát meggyújtották, s az vörös tömbökben kiégette a feldombolt agyagot. Így készítették el a 3-6 méteres sáncot.

Pata rokonságban állt a nagyfejedelem családjával. Új kapcsolat szövődött közöttük, amikor későbbi utóda Aba Sámuel 1010 körül feleségül vette Géza fejedelem lányát. Aba Sámuel idején épült a vár mellett, a Póctetőn 1010-ben a főesperességi templom, a Szent Péter-templom, ahonnan 40 település egyházi életét irányították. 1234-ben II. András király Sükkösd fia Demeter, királyi főétekfogónak ajándékozta, aki a Nekcseyek őse volt. 1299-ben Demeter unokái örökölték a birtokot, Sándor fia Demeter lett Gyöngyöspata gazdája. 1301-ben az Abák nagy része birtokát vesztette: Csák Mátéval és Aba Amadéval szövetkeztek Károly Róbert ellen, akinek a rozgonyi csata megpecsételte a sorsát. Nekcsey Demeter megmaradt a király hűségén. Műveltsége, egyetemi tanulmányai alapján a királyi udvar körül csoportosuló fiatal nemesek, lovagok irányítójává vált. 1316-ban elnyerte a tárnokmesteri méltóságot, ő intézte a királyi pénzügyeket 1338-ig. Az ő nevéhez kapcsolódik a firenzei mintára vert aranyforintot megteremtő pénzreform bevezetése.(A helyi általános iskola az ő nevét viseli.)

A 14. században Demeter tárnokmester unokái, Sándor és Miklós Pata kegyurai, akik a birtokrészről lemondó Péter öccsüket 1300 márka arannyal, 10 vég különösen finom posztóval és 60 lóval kártalanították. A század végén Ilosvai Leusták és az Aba nembeli Kompolti István próbálta megszerezni a birtokot, de Zsigmond király Szécsényi Frank országbírónak és nejének, Kont Katalinnak adta zálogba 2000 aranyforintért.

A XIV. században épült templom egy korábbi, a tatárjárás idején elpusztult román kori templom helyén épült. Később jelentősen kibővítették és átépítették, a XV. század végére készült el a ma is látható formájára. A későbbi korokban történt még néhány hozzáépítés, de a templom szinte teljesen gótikus megjelenése nem sokat változott az elmúlt évszázadokban. A gyöngyöspatai Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom XV. századi gótikus szentélyében Magyarországon egyedülálló témájú és szépségű faragott, barokk főoltár – a Jézus családfáját ábrázoló Jessze-fa motívumú oltár áll. A nyolc méter magas, mozgalmas, sokalakos oltár valószínűleg dél-lengyelországi mesterek műve a XVII. század közepéről. Az oltáron fekvő Jessze életnagyságú törzséből fa sarjad, ágain bibliai királyok próféták – köztük Salamon és Dávid – dús aranyozású, festett szobrai fölött koronás Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa törzsén iratszalagok kígyóznak az Énekek Énekéből vett idézetekkel, az ágakon még két szőlőlevél is díszlik. A középső oltárkép ovális keretben Mária születését ábrázolja. Az idők során sérült és átalakított oltárt 1968 után az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei mesterien restaurálták.

Háromhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású templom. A hajóhoz délen előcsarnok, a szentélyhez északon sekrestye csatlakozik. A szentély és a torony sarkain támpillérek állnak. A templom két gótikus bejárata a toronyba és a déli előcsarnokba nyílik. A szentélyen négy, a déli mellékhajón három, kétosztatú valamint egy kör alakú gótikus ablak van. A sekrestye és az északi mellékhajó két-két ablaka barokk. A torony hat szintes, melyekből az alsó négyzetes alaprajzú, míg a többi nyolcszögletű. Falait lőrés- és osztott csúcsíves ablakok törik át. Toronyalja ülőfülkés. A főhajó csillagboltozatos, a déli mellékhajó hálóboltozatos, míg az északi barokk mellékhajót élkeresztboltozat fedi. A hajók nyugati oldalán karzat található. A két boltszakaszos szentély keresztboltozatos. Az élkeresztboltozatos sekrestye barokk ajtaja a szentélyből nyílik. A szentélyben és a főhajóban középkori falfestménytöredékek láthatók. A templom berendezése 17–18. századi; főoltára és mellékoltára 17. századi; a keresztelőkút a 18. századból származik. Az északi mellékhajóban Szentsír, 1839 és Lourdes-i barlang. A mai templom fő tömegében a 15. században épült. 1748–1751 között építették északi mellékhajóját, a karzatot és újjáépítették a sekrestyét. 1829-ben, 1887-ben és 1946-ban tatarozták. 1976-ban állították helyre, az építész Koppány Tibor volt.

 

Forrás:
MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.)
Gyöngyöspata: Plébániatemplom (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 156., 2008.)
Gyöngyöspata település hivatalos weboldala 
gyongyos-matra.hu

Back to Top