Gadány | Keresztelő Szent János-templom

A település nevét már 1193-ban említették írásban, amikor III. Béla, mint pusztát, a székesfehérvári János-lovagoknak adományozta. Az 1563-as török adólajstromban is szerepelt, ekkor négy házból állt. 1677-ben I. Lipót Széchényi György kalocsai érseknek adta, majd 1715-től kezdve gróf Széchényi Zsigmond, 1726 és 1767 között pedig Niczky György tulajdona volt. Ekkor már 926-an lakták. 1806-ban visszakerült a Széchényi család birtokába. A 19. század végén nagy katasztrófa érte Gadányt: legnagyobb része leégett. A 20. század elején, amikor 120 háza és 900 lakója volt, gróf Széchényi Andor Pál birtokolta.

A falu elnevezése szláv eredetű személynévből ered. 1193-ban Gudan alakban, praediumként említik – ekkor III. Béla a székesfehérvári johannitáknak adományozta, de 1268-ban már kisnemesek is birtokolták. 1336-ban a Marcali család Disznó és Gadány tizedét már négy éve nem fizette meg a pannonhalmi apátságnak. A műemlékjegyzék alapján Gadány római katolikus temploma 14. századi eredetű, gótikus stílusban épült, s 1766-ban barokk stílusban építették át. Bozóky Lajos 2003-ban falkutatás során dokumentálta a középkori részleteket.

Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)