Füzér | Várkápolna

A terület az Árpád-korban az erdőispánságok közé tartozott sárospataki központtal, majd történelmét a – tatárjárást megelőzően valószínűleg már erődítménnyel is rendelkező – füzéri uradalom határozta meg. Ebben a korban Füzér a főúri uradalom nagy jelentőséggel bíró része; a település további tíz faluval együtt biztosította az uradalom bevételeit. 1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű csúcson áll. A vár, legkorábbi váraink egyike, egyes források szerint a tatárjárás előtt épült és 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzá tartozó falvakkal együtt királyi birtok volt. Füzért és a hozzá tartozó uradalmat IV. Béla 1262–1263 körül lányának, Anna halicsi hercegnőnek adományozta. 1285 után a település a várral együtt minden bizonnyal Aba Amadé birtokába került.

A vár és a hozzá tartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar Szent Koronát. Az uradalom jelentősége mindaddig megmaradt, míg 1676-ban a végvárvonal felszámolása részeként a császári katonaság fel nem gyújtotta a várat. Az erődítmény pusztulásával a település jelentősége sokszorosan csökkent, majd a Rákóczi szabadságharcot követően kolerajárvány sújtotta a lakosságot. Aki nem esett a betegség áldozatául, az elköltözött. Hatvan és Aszód környékén ma is élnek Füzérről származó családok. A hegyköz újkori fejlődésében a füzérradványi Károlyi-uradalom játszott szerepet, s megállapítható, hogy e terület a földesúri korlátozások következtében gazdaságilag lassan fejlődött. A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.

A Várkápolna a legutóbbi kutatások szerint a XV-XVI. század fordulóján épülhetett, Perényi Imre által. A manapság látható késő gótikus Várkápolnát a rendelkezésünkre álló inventáriumok 1644 kivételével minden alkalommal említik. Ajtaja a nagyteremből nyílt, négy ablaka már omladozott, amikor állapotáról tudomást szerzünk. 1654-ben a keleti ablaknál lévő egyszerű kőoltárt, 1670-ben Szűz Máriát ábrázoló oltárképet találunk a listában. Tudjuk továbbá, hogy 1654-ben vagy 1668-ban kőből készült szószék található itt. A tetejét egykor csillaghálós boltozat fedte, mely az idők során beomlott. A kápolna déli oldalán két, keleti és nyugati oldalain egy-egy csúcsíves, eredetileg mérműves ablak nyílt. Falai eredetileg festettek voltak, bizonyára freskók borították, a borda-töredékeken fellelhető vörös festéknyomok is erre utalnak. A négy gótikus ablaküveg festészeti módja Boldogasszony ábrázolás: az Istenszülő anyát mutatja be, szívéhez a gyermek Jézust ölelve dicsfényben (napba öltözve), holdsarlón állva.

A további kilenc ábrázolt alak: női, adakozó szentek, Árpád-házi királyleányok. A padozat egyedi, sómázas kerámia, a mennyezet művészi festést kapott, megjeleníti a csillagos égboltot és a Tejutat. A kő ülőfülkék restauráltak, az oltár és a szószék tardosi vörös kőből készültek. A háttal miséző szárnyasoltár a csíkdelnei és a mateóci szárnyasoltárok mintájára készült Boldogasszony-oltár. A Várkápolnában sorakozó zászlók a birtokosokat jelenítik meg, őket látjuk jobbról balra időrendben. A szárnyas oltáron Veronika kendőjét ábrázoló freskórészlet és a falban lévő pasztofórium (szentségfülke) a füzéri XIII. századi Szent István Római Katolikus Templomból származó megjelenítések. Jelenlétük a helybeli hívő közösséget képviselik az épületrészen belül. A Perényi családra való több utalás is látható a kápolnában. Ilyen például a lámpák oldalán található családi címer, de a csodaszép mennyezet díszes bordázatának egyik záróeleme is. Nem véletlenül, hiszen az ő építkezéseiknek köszönhetjük Füzér Várának ezt a lélegzetelállító szépségű helyszínét. Továbbá a Perényi család római katolikus vallását mutatja meg számunkra a márványkőoltár középen és a szárnyas oltár is. A későbbiekben viszont nagy hatással volt rájuk a reformáció és így a lutheránus hit képviselői váltak belőlük. Ezt az irányvonalat képviseli a bal oldalban elhelyezkedő szószék.

Forrás:
Dr. Major István: Füzér (SzHJ); Élet és tudomány, 33. kötet 
Füzér település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. február 25.)
Füzér várának weboldala