Füzér | Szent István király-templom 

A terület az Árpád-korban az erdőispánságok közé tartozott sárospataki központtal, majd történelmét a – tatárjárást megelőzően valószínűleg már erődítménnyel is rendelkező – füzéri uradalom határozta meg. Ebben a korban Füzér a főúri uradalom nagy jelentőséggel bíró része; a település további tíz faluval együtt biztosította az uradalom bevételeit. 1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű csúcson áll. A vár, legkorábbi váraink egyike, egyes források szerint a tatárjárás előtt épült és 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzá tartozó falvakkal együtt királyi birtok volt. Füzért és a hozzá tartozó uradalmat IV. Béla 1262–1263 körül lányának, Anna halicsi hercegnőnek adományozta. 1285 után a település a várral együtt minden bizonnyal Aba Amadé birtokába került.

A vár és a hozzá tartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar Szent Koronát. Az uradalom jelentősége mindaddig megmaradt, míg 1676-ban a végvárvonal felszámolása részeként a császári katonaság fel nem gyújtotta a várat. Az erődítmény pusztulásával a település jelentősége sokszorosan csökkent, majd a Rákóczi szabadságharcot követően kolerajárvány sújtotta a lakosságot. Aki nem esett a betegség áldozatául, az elköltözött. Hatvan és Aszód környékén ma is élnek Füzérről származó családok. A hegyköz újkori fejlődésében a füzérradványi Károlyi-uradalom játszott szerepet, s megállapítható, hogy e terület a földesúri korlátozások következtében gazdaságilag lassan fejlődött. A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.

A templom a XIII. században román stílusban épült, melyet Szent István tiszteletére szenteltek. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával. Mária karján a kis Jézust láthatjuk. A jelenleg látható olajfestményt 1875-ben Jozef Gubalski készítette, de feltételezhető, hogy az előző oltárkép is államalapító Szent Királyunk ország felajánlását jelenítette meg, mert a plébánia 19. századi pecsétjén is így örökítették meg István királyt. A templom 1998-as felújítása során románkori festmények és egy románkori ajtó is napvilágra került. Jelentős értéket képviselnek Petrasovszky Manó mennyezeti festményei, melyek szorosan kötődnek Füzér történelméhez. Az első festmény 1526-27-ben Füzér Várában őrzött magyar Szent Koronának őrzését ábrázolja, a második pedig az 1676-ban elfogott és Egerfarmoson kivégzett Csepellényi György vértanúságának állít örök emléket.

A füzéri templom tornyában a hagyományok szerint olyan harang szólott egykoron, melynek hangja két falun túlra is elhallatszott. Ezt a harangot azonban a háború során elvitték és helyére két kisebbet állítottak. 2006-ban a község önkormányzata harangjátékkal ajándékozta meg a falu lakóit és az idelátogatókat. Csepellényi György nagyon sikeres munkát végzett a római katolikus egyház javára – lévén, hogy több környező község lakosságát is visszatérítette a katolikus valláshoz. Emlékének adóznak a templom mennyezetén látható festmények, amely a szerzetes kivégzését és egyben vértanúhalálát ábrázolja. Csepellényi kivégzése után 1674-ben a reformátusok kezébe került a római katolikus templom. Hatvan évvel később, 1737-ben Dessewffy Ferenc visszafoglalta és átadta azt a katolikusoknak. A reformátusok, miután visszaengedték a templomot, csak 1785-ben tudtak templomot építeni, ami máig a helyi református közösség istentiszteleteinek helye.

Forrás:
Dr. Major István: Füzér (SzHJ); Élet és tudomány, 33. kötet 
Füzér település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. február 25.)