Fényeslitke | Református templom

Neve összetétel. Első tagja valószínűleg a fényes szó megrövidülése révén keletkezett, a második tag feltehetően személynév. A falu 1212-ben tűnik fel a Zsurkot övező települések felsorolásában. 1272-90 között Várdáról idevezető utat említenek (töredezett rész az oklevélben). 1317-ben Mihály nevű papja volt végrendeleti tanú. A borsovai esperességben fekvő Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt (1380: adhonorem matris V. gloriose ZICHY XII, 43) egyházának András nevű papja 1333-ban 4, az 1334. évi II. részlet fejében 3 garas pápai tizedet fizetett. Bodon határosa volt. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt egykori román templomra kevés adatunk van. 1831-ben lebontották a hajót és a szentélyt; nagyobbat, szélesebbet építettek, de a román kori torony a nyugati homlokzat előtt ma is áll.

A község műemlék jellegű református temploma a Petőfi utcában áll, a XII-XIII. század fordulóján épült. Erre azonban csak a tornya utal, mivel a templomot 1831-ben átépítették. A bejárat fölött egyosztatú, felette kétosztatú, kora gótikus ikerablakok vannak. A torony és a támpillérek falazatában a korra jellemző mázas téglák is fellelhetők. Az ugyancsak a Petőfi utcában álló, szintén műemlék jellegű római katolikus templom késő barokk stílusban épült a XVIII. század második felében, Jósa István munkájaként. A szentháromság tiszteletére felszentelt templom berendezése, a padok és a szószék egyidős az épülettel, akárcsak a templom kerítése előtt álló, vidékünkön meglehetősen ritka Nepomuki Szent János szobor. A kőből készült barokk szobrot Erős György állította.

Forrás:
Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Fényeslitke település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. június 3.)