Fehérvárcsurgó | Alexandriai Szent Katalin-templom

Alexandriai Szent Katalin-templom

Fehérvárcsurgó

Szabadon álló, egyhajós gótikus templom, 3/8 záródású keskenyebb szentéllyel, homlokzat előtti barokk toronnyal. A 13. században épült, a 15. században bővítették. A 16. századtól a reformátusoké, 1748-tól újra katolikus.

Fejér megye
8052 Fehérvárcsurgó, Kossuth Lajos u. 1.

A templom rövid története

Egyes források szerint Csurgót a fehérvári keresztesek kapták II. Endre királytól adományként, 1333-ban már plébániás hely. Az 1480-as években vámhelyként említik. A régészeti feltárások adatai szerint a XIII. században épült a román stílusú katolikus templom. Elnevezése 1236-tól igazolható írott források alapján. Nevének jellegzetesebb előfordulásai: Chyrgov (1236), Chorgou, Churgo, Chorgo, Churgho, Chiorgo, Czwrgo, Czurgo, Tshurgo, Tsurgó, Fejérvár-Csurgó, Csurgó, Fehérvárcsurgó (1903-tól). A Csurgó kifejezés helynévként való megnevezése a forrás jelentésű “csorgó”, “csurgó” főnévből keletkezett. A korabeli falu egy folytonosan csörgedező forrás, legalábbis víznyerő hely mentén húzódott. Megkülönböztető szerepű “Fehérvár” előtagja valószínűleg Székesfehérvár közelségére utal, egykor a fehérvári várispánság tartozéka. Más értelmezés szerint előnevének “vár” összetételét a község közelében valaha állt sárvárról, “fehér” jelzőjét pedig a Somogy vármegyei Csurgótól való megkülönböztetés miatt kapta.

Birtokosai folyton cserélődtek: 1326-tól a Csákok, 1430-tól a Rozgonyi család, majd 1489-től Szapolyai István birtoka. A mohácsi csatavesztést (1526) követően Csurgó hol I. Ferdinándé, hol Szapolyai Jánosé volt. A tizenötéves háború (1591-1606) kirobbanásáig Csurgó folyamatosan lakott hely. A hadviselés ideje alatt elnéptelenedik, majd a háború után a régi lakosság visszatérésével és a betelepítéseknek köszönhetően ismét lakottá válik. Ekkoriban a Nádasdyak birtoka. I. Lipót uralkodó 1691. november 8-án kelt adománylevelében Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta. Csurgó házasság révén került a Perényiek birtokába, akik 1834-ben 32 esztendőre elzálogosították az uradalmat a Károlyi család részére, majd visszavásárlásáról készpénz fejében 1854-ben lemondtak. Ekkor került teljes egészében gróf Károlyi György kezébe.

Szabadon álló, egyhajós gótikus templom, 3/8 záródású keskenyebb szentéllyel, homlokzat előtti barokk toronnyal. A 13. században épült, a 15. században bővítették. A 16. századtól a reformátusoké, 1748-tól újra katolikus. 1873-ban átépítették és bővítették. 1961-66 között az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította, tervező Nagypál Judit. Egyszerű órapárkányos torony hegyes gúlasisakkal, a hajó déli felén négy csúcsíves és egy téglány alakú ablak és csúcsíves kőkeret bejárat. Síkmennye- zetes hajó, magasabb, szintén síkmennyezetes szentély. Főoltár képén Alexandriai Szent Katalin látható, 1750-ben készült. A többi részben a 19. század első feléből. Amerigo Tot “Csurgói Madonna” c. szobra, a faluban született művész ajándéka, 1969. Másodpéldány a Vatikáni múzeum állandókiállításain. A diadalívnél fehér mészkő oroszlánszobor-töredék a torony feltöltéséből, valószínűleg középkori.

 

Forrás:
Fehérvárcsurgó település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2022. december 25.)
Entz Géza Antal – Sisa József (szerk.): Fejér megye művészeti emlékei – István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 34. (Székesfehérvár, 1998)

Back to Top