Egerlövő | Református templom

A települést 1221-ben a Váradi regestrumban említik először, Luen alakban. A községet székely lövészek alapíthatták.[3] Környéke a bronzkorban is lakott lehetett, erre utalnak a 19. században talált leletek: hamvvedrek, díszes cserepek. 1984-ben miskolci régészek az ún. Homok-parton 4–5. századi germán jellegű temetőt tártak fel, több mint félszáz sírt a népvándorlás korából. Birtokosai: a Lövei család (későbbi nevükön Bálinthy, Bálinti), a Pipis és Szigethy család, majd Vezekényi Thombolt Bálint. A 16. században: Maly Péter, Szenes Ambrus, Bebek Ferenc, az Eördög és a Hány család. Eger ostromakor a törökök elpusztították, sokáig nem népesült be újra. 1698-ban a Lövei család lemond birtokáról Dőry András és neje javára. Később ezen család révén szerez birtokot Platthy Imre (felesége Dőry Krisztina).

Itt született 1826-ban lányuk, Platthy Ida (Szathmáry Király Pálné), aki a felsőzsolcai óvoda alapítója, s az akkori egerlövői református templomban keresztelték meg. Birtokrésze van itt Gyürky Klárának (Sréter Mihályné), Lipcsey Károlynak. A 19. századi birtokosok közül ki kell emelni az Ambrózyakat: Ambrózy Antónia ( 1798 – 1820) (Sóvári Soós Jánosné) sírja (testvéreivel együtt: Ambrózy Anna, Ambrózy Konstantin) valamint édesanyjuk, Desewffy Julianna (1767, Miskolc) a helyi régi (ún. „ócska”) temetőben található. A sír felirata a következő (bár néhol hiányos): Búsan kesergő sirboltban nyugvó, tisztelve szeretett jó édesanya és kedves nővérei hűlt porai a földben. Néhai Sóvári Soós János úr gyászos özvegye, Ambrózy Antónia, …míg velük egyesülnek. Elhunyt jó édesanya Desewffy Julianna asszony. Anna, Fehér József úr özvegye, élete 66.évében ..1854″ (Kiss Lajos tanár gyűjtése alapján) A település a reformáció híve volt, s mindvégig meg is maradt annak.

A templom keleti szárnya 13. századi román stílusú. Az egyhajós, félköríves szentélyű templom kváderkövekből épült. Eredeti párkánya a hajón és az apszison lefaragottan került elő 1986-ban. Az apszis két román kori ablaka és lefaragott lizénái, valamint a hajón a déli kapu maradványai is ekkor váltak láthatóvá. A templom 18. század eleji helyreállítása után, abővítése 1828-ban kezdődött. Ekkor bontották le a román kori templom nyugati falát, hogy új, nagyobb merőleges tengelyű hajót kapcsoljanak hozzá. így alakult ki a templom T alaprajzú tömege. A korábbi huszártorony helyett új, négyzet alaprajzú, falsávokkal díszített torony épült a régi templom apszisára. A templom új része három csehsüvegboltozattal fedett, a régi részben utólag beépített fiókos dongaboltozaton áll a karzat. Szép faragású, fehér és arany színű koronás szószéke neorokokó, padjai barold: stílusúak.

Forrás:
Kiss Lajos és Molnár Gyula Mihály: Szülőfalunk, Egerlövő története
Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 2. Mezőkövesd és környéke (Miskolc, 1992)