Dudar | Református templom

A települést III. András idejében Possessio Dudar néven, mint Csókakő várának tartozékát említi egy okleveles adat. A 15. században a Rozgonyi és Újlaki családok vetélkedtek Csókakő, s a hozzá tartozó Dudar birtoklásáért. A 16. század közepén Palota várához csatolták, így 1559-ben gróf Cseszneky Mihály palotai fővitéz kapta királyi adományként. Ezt követően a Huszár és Botkai családok voltak a fő birtokosok a faluban. A község a Rákóczi-szabadságharcot követően került a Nádasdy család tulajdonába.

A középkorban az írott források, oklevelek – jelezve a település folyamatos létezését – egyre többször említik meg Dudart. De a falu történetéről alkotott kép mindenképpen töredékes marad, még akkor is, ha igyekszünk kiegészíteni azt a tágabb környezet adataival, a középkori magyar történelem nagyobb léptékű, országos eseményeivel. Mai ismereteink szerint a település neve a XIV. század elején egy nemzetségi, birtokfelosztó ügyben tűnik fel először. A fehérvári káptalan előtt 1302. február 18-án kelt, de Garai Miklós nádor 1419. évi átiratában fennmaradt oklevél a Csák nemzetség több tagját nevezi meg az ekkor szokásos formula szerint „nobiles de dudar” kifejezéssel, mely a felsorolt nemesek személynevét egyik, fontosabb birtokuk (esetleg lakóhelyük) nevével egészíti ki, így azonosítva a nemzetségen belüli ágat.

1430-ban a falu ismét Csókakő tartozéka, birtokosa pedig Rozgonyi István temesi ispán, aki ez évben nyerte el Zsigmond királytól az erősséget, a királyi birtokot „pro honore” (azaz a birtok várkapitányi megbízatásával járt együtt). 1439. november 13-án kelt oklevelében Erzsébet királyné már új adományként adja a várat és összes tartozékát Rozgonyi István és fia, János tulajdonába. Erzsébetnek férje, Habsburg Albert király (1437–1439) halála után szüksége volt támogatókra, hogy csecsemő gyermekének a koronát megszerezhesse a lengyel Ulászló ellenében. Nem véletlen tehát, hogy a Rozgonyiak uralma Csókakő és tartozékai felett „nova donatióként” (új adományként) erősíttetik meg szemben a Zsigmond-féle korábbi adománynyal, mely csak Rozgonyi István hivatalviselésének idejére szólt. 1440 májusában a fehérvári káptalan képviselője a „királynői emberrel”, Akai Jánossal többek között Dudarra is kiszállt, hogy apát és fiát a birtokba beiktassa.

Középkori templomáról nem ismerünk okleveles adatot. A mai református templom északi oldalán későgótikus előcsarnok áll, külső falában elszedett kapukerettel. Ez a XV. század végi építmény korábbi eredetű, valószínűleg még XIII. századi templom mellé épült. 1986-ban a templom tornyát Kovács Attila h. lelkészsége és Török Nándor kurátorsága alatt vörösrézzel fedték be. 1990-ben Balogh László lelkészsége,és Kiss J Pál kurátorsága alatt a templom padjai ki lettek cserélve új tölgyfa padokra. 1995-ben Balogh László lelkészsége és Kovács Gyula kurátorsága alatt a templom új külső vakolatot kapott. 2002-2004 között Kálmán István lelkész ,Miklós Kálmán kurátor, Balogh István építési gondnok vezetésével új Gyülekezeti Ház épült, 2006-ban a templom tető került felújításra. 2012-2013-ban Kálmán István lelkészsége és Balogh István gondnoksága alatt MVH-s pályázat, és gyülekezeti adományok segitségével 20 452 000 Ft értékben megvalósult a templom teljes belső felújítása,valamint új kőfal kerítés,és aszfaltos parkoló épült.

Forrás: 
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Száz magyar falu könyvesháza: Dudar Írta: BOROSS ISTVÁN és MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA Szerkesztette: HERMANN ISTVÁN
Dudari Református Egyházközség hivatalos weboldala