Csatár | Szeplőtelen Fogantatás-templom

Szeplőtelen Fogantatás-templom

Csatár

Festői környezetben, a Válicka patak völgyét kisérő dombsor legkiemelkedőbb pontján áll a templom. Hatalmas, nyugati homlokzat előtti tornya uralja az épületet.

Zala megye
8943 Csatár, Külterület
Telefonszám: (06 92) 318 109

A templom rövid története

Festői környezetben, a Válicka patak völgyét kisérő dombsor legkiemelkedőbb pontján áll a templom. Hatalmas, nyugati homlokzat előtti tornya uralja az épületet. A tornyon alul résablak, a felső szinten elfalazott ikerablakok nyílnak déli és északi hajófalát eltorzítják a későbbi hozzáépítések: sekrestye, délen az 1775. körüli kápolna, így alig érzékeljük az átlagosnál hosszabb hajótestet, amelyhez félköríves román szentély tartozik. A hajó boltozata barokk, a szentély félkupolával fedett, a csúcsíves diadalív bélletében egy-egy féloszlop áll. Az 1993-as tatarozáskor a téglaépítészet sok szép részlete: gazdag lizénarendszer, ívsoros párkány került elő. A templom két periódusban, a 13. század közepén épült.

Zala megye legkorábbi írásos említésű települése, egy 1141-ből való szövegben Chitary alakban fordult elő. Az 1100-as évek közepén már a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt bencés apátság működött itt, melyet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Márton comes (ispán) és felesége Magdolna asszony alapított, és melléje birtokot, szolgálónépeket is adott. Itt a kolostorban őrizték a Csatári-bibliát, vagy Gutkeled bibliát is. A templom patrónusa, Vid mester azonban anyagi okokból azt elzálogosította, de kiváltani azt már nem tudta. Ezért az apátságnak kárpótlásul két falut ajándékozott. A biblia a későbbiekben Admontba került, s később ezért Admonti vagy Gutkeled bibliának is nevezték. A híres bibliát ma Bécsben őrzik. A csatári apátság birtokaihoz tartozott még a közeli Botfa és Ebesfalva is. A kolostorból ma már semmi sem látható. Római katolikus templomát a 13. században építették romanikus stílusban, majd 1775-ben barokk stílusban építették át. A templomkertben egy 1817-ből származó kőkereszt áll.

A településtől távolabb, dombon, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a hajó északi oldalához csatlakozó sekrestyével, déli oldalához kapcsolódó oldalkápolnával. A hajó nyeregtetővel, az oldalkápolna és a sekrestye kontyolt nyeregtetővel, a szentély félkúppal fedett. A szentély homlokzatát fogrovatos, vakívsoros párkány és lizénák tagolják. A hajó déli oldalán csúcsíves, élszedett kapu és középkori ablakok. Tornyán román kori ikerablak látható. Fiókos dongaboltozattal fedett hajó, negyedgömb boltozatú szentély, csehsüveg boltozatos oldalkápolna. A hajóhoz a szentély csúcsíves, féloszloppal tagolt diadalívvel kapcsolódik. A hajó bejárati oldalán élszedett pillérpárra falazott karzat. Falképek: az oldalkápolnában, 18. század. Berendezése jellemzően a 18–20. századból való; szószék, 18. század.  A 13. század második felében épült templom 1690-ben teljesen romossá vált. 1738-ban helyreállították, 1781-ben oldalkápolnával bővítették. 1141–1146 között a Gutkeled nembeli Márton ispán által a környéken alapított bencés kolostorból került Admontba az ún. Csatári Biblia. A Szent Péter és Pál tiszteletére felszentelt apátság az 1600-as évek végén elpusztult. A templom előtt: kőkereszt (trsz. 6426); a templomhoz vezető út melletti fülkében: Nepomuki Szent János-szobor (trsz. 6427).

 

Forrás:
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében In.: Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Tóth Antal: Zala útikönyve. Zala megye Idegenforgalmi Hivatal (1974)
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.

Back to Top