Csánig | Mindenszentek-templom

Csánig neve személynévi eredetű. A település és környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt, amit az itt napvilágra került régészeti leletek is bizonyítanak. Nevét 1221-ben említették először az oklevelek Chenik alakban írva. A falu eleinte királyi birtok volt, majd II. András adományaként a Ják nemzetség birtokába került. Később birtokosai a Niczky, a Vidos, a Garay, a Radó és a Nádasdy családok voltak. Római katolikus temploma műemlék, felújítása 2013/2014-ben történt. Belső vakolási munkák során egy 16. századi feliratot fedeztek fel a meszelés alatt, de a szentély falán is kirajzolódtak egy fej képének körvonalai. 2013-ban megkezdődött a templom felújítása, és valóban, azon a helyen napvilágra került a befalazott Árpád-kori déli kapu. A felújítás során a vakolat alól elő is jöttek a román kori ablakok, egy gótikus mérműves kő ablakkeret és egy reneszánsz párkánykő. A szentélyben középkori falfestések, kőkeretes pasztofórium, ami az oltáriszentség egykori őrzési helyéül szolgált.

A meszelés alól egy reformáció korabeli felirat: „Légy hű mindhalálig és neked adom az életnek koronáját.” ez a felirat a legkifejezőbb tanúja annak, hogy az 1500-as évek végétől az 1700-as évek elejéig az evangélikusok használták a templomot. Az 1590-es években két evangélikus lelkészt is avattak a templom falai között. 1696-ban, Kazó István egyházlátogatása idején a település 170 lakójából 7 fő a katolikus. Nagyon érdekes, hogy amikor a napokban a befalazott oltáriszentség-őrző fülkét bontotta ki a restaurátor, egy pénzdarabot talált a malterban. Minden bizonnyal azért helyezte oda a pénzt a kőműves az 1860-as évek táján, hogy jelezze az utókornak, mikor lett befalazva a pasztofórium. Egyébként általános szokás volt, hogy az oltáralapozáskor egy használatban lévő pénzérmét helyeztek el a kövek vagy a téglák közé, hogy datálják az építmény korát.

Forrás:
https://www.martinus.hu/