Cigánd | Református templom

A cigándi (nagycigándi) református templom körítőfallal övezett, dombtetőn álló épület a település központjában. Középkori eredetű gótikus templom keleti szentélyének és nyugati homlokfalának felhasználásával épült 1793-ban és 1835-1839 között. A helyi hagyomány szerint, a templom keleti szárnyát még a husziták építették. A templomot a 16. század közepén a reformátussá lett lakosok vették birtokba, melyről az 1595-ös összeírás is bizonyságot tesz. Ezt a régi templomot 1793-ban kibővítették, de a megszaporodott számú lakosságnak ez is szűknek bizonyult. Ekkor a hívek egy új templom építésén tanakodtak, ehhez azonban nem volt elég pénzük a cigándiaknak. 1798-ban a templom nagyobbítása mellett döntöttek. Kis- és Nagycigánd lakói azonban nem egyeztek, így a tervekből csak egy magtár valósult meg, amit a lelkésznek építettek. Az 1806. évi egyházi vagyonfelmérés szerint a Nagy-Czigándon fekvő Parochia Fundusa beltelkén egy kőtemplom állott, mely kelet-nyugati tájolású. 9 öl és egy láb hosszú, napnyugat felé való végén és 3 öl és egy láb széles. A templomkert 208 négyzetöl nagyságú, ahol egy 12 öl magasságú erős, vastagfából készült torony állt, amelynek két harangja volt.

A település központjában, körítőfallal övezett dombtetőn álló, keletelt, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű középkori templom hajójának keleti kétharmadát észak és déli irányban kibővítve kialakított, közel szimmetrikus alaprajzú épület, déli oldalán utólagos toronnyal. A torony többszörösen ívelt vonalú sisakja fémlemezzel fedett, a templom nyeregtetejét sík műpala fedi. Az egyes homlokzati szakaszokat, a sarkokat követő függőleges, valamint a cement lábazat felett és az egyszerű főpárkány alatt futó vízszintes, vakolt sávok foglalják tükrökbe. A visszaugratottan élszedett sarkú torony déli oldalán tagolt szalagkeretes, félköríves záradékú ajtó nyílik. A földszinttől vízszintes vakolatsávval elválasztott karzatszinten, három oldalon egy-egy, keretezés nélküli, szegmentíves záradékú ablak nyílik, míg a harangszinten oldalanként egy-egy, félköríves záradékú, vakolt szalagkeretes ablak látható. Ez utóbbi ablakok szalagkeretét vállpárkány díszíti.

A harangszinti ablakok alatt egyszerű könyöklőpárkány. A tornyot háromszög alakú órapárkány koronázza, oldalanként egy-egy órával. Az élszedett sarkú déli bővítmény toronytól jobbra és balra eső déli homlokzati szakaszait nyílás nem töri át, a toronyhoz csatlakozó oromfalak lépcsős kiképzésűek. A déli bővítmény keleti homlokzatán egy keret nélküli, szegmentíves záradékú ablak nyílik. Az egykori szentély déli homlokzatán két széles, rézsűs bélletű, tölcséresen szűkülő, félkörívesen záródó ablak található. A szentély keleti oldalán a toronyajtóval megegyező formájú ajtó nyílik, felette keret nélküli körablak áll. A szentély északi homlokzatán két, ugyanolyan ablak nyílik, mint a déli oldalon. A visszaugratottan lekerekített sarkú északi bővítmény háromszög formájú oromfallal lezárt északi homlokzatán mindössze egy kisméretű, keret nélküli, szegmentíves ablakocska nyílik. Ugyanilyen ablak található az északi bővítmény nyugati falában is. A visszaugratottan élszedett sarkú egykori hajófal nyugati homlokzatán egy, a déli bővítmény nyugati oldalán pedig két, azonos formájú, keret nélküli, szegmentíves záradékú ablakot találunk.

Forrás:
Hajdú Imre: Cigánd története 1289-1972 In: X. fejezet – Az egyházak története. Cigánd: Cigánd nagyközség önkormányzata
Cigánd Város hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. február 25.)