Szent Anna-templom
Bozsok
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek emberek. A kelták idején a község területe a közeli Szent Vid várához tartozott. A Sibrik-kastély helyén egy római castrumot sejtenek a történészek, mely az egykori vízvezeték őrzését is ellátta. A római korban innen vezették a vizet a tartományi székhelyre Savaria városába. Ennek a vízvezetéknek egy feltárt darabja ma Bucsu község határában megtekinthető. A népvándorlás időszakából a község határában az Irtási dűlőben 1874-ben kiszántott hun aranycsat maradt fenn. A falut átszelő Arany-patak vízében a középkorban feltehetően aranyat mostak. A települést 1273-ban IV. László oklevelében „villa Bosuk” néven említik először.
Már a 13. században Szent Vid várával együtt a Kőszegi család tulajdona volt. Később a Németújváriaké, majd 1405-től a Garaiaké, 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el. Visszafoglalása után a király hívének, Bornemissza Jánosnak adta, akitől azt hozományként ”Bagossy Mihály táblabíró szerezte meg. A hagyomány szerint a mai Sibrik-kastély Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt és így a birtokkal együtt az is a Bagossyaké lett. 1532-ben Kőszeg várának ostromakor a környező falvakkal együtt Bozsokot is elpusztították és az teljesen elnéptelenedett. Az elpusztított lakosság helyére német és horvát nyelvű népek települtek. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik család kapta királyi adományként, a Sibrik-kastélyt 1554-ben említik először írott forrásban. Helyén már korábban nemesi udvarház állott, 1614-ben a török veszély hatására várkastéllyá építették ki. 1616-ban a Batthyány család vásárolt birtokot a Bagossy családtól a településen. A falu két kastélya közül a déli részen fekvő a Batthyányiaké, az északi a Sibrikeké volt. A Batthyány kastélyban 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is vendégeskedett. 1708-ban itt volt Esterházy Antal kuruc generális főhadiszállása. 1813-ban még I. Ferenc császár is vendégeskedett benne.
A templom középkori eredetű épület. 1630-ban Sennyei István püspök szentelte fel. 1743-ban renoválták, majd 1772-ben bővítették. Ettől kezdve egyhajós. Szentélye a hajónál keskenyebb, egyenes záródású. Tornya a hajó északi oldalán áll, aránya alapján középkori. A hajó torony mögötti része mind a déli, mind az északi oldalon egy a mai periódusnál korábbi korból való. A jelenlegi lizéniák mellett a belső szentély felőli oldalon a hajófalban határozott falvégek vannak eredeti középkori vakolattöredékekkel. A templom falán előkerült egy valamikori napóra is. A templom kertjét erődszerű kerítés veszi körül. A templomkertben a millennium tiszteletére állított emléktábla, valamint egy feszület található. 1972-ben padozatcserét végeztek, és ekkor festették a ma is látható képkompozíciókat a mennyezetre. 1990-ben külső, az azt követő években belső renoválást hajtottak végre a templomon. 2000. augusztus 26-án, a község millenniumi napján, millenniumi emlékművet avattak fel és szenteltettek meg a templomkertben a bozsoki polgárok. 2000 decemberében az Egyházközség és az Önkormányzat összefogásával külső megvilágítást kapott a templom. A templomhoz kapcsolódik a falu legjelesebb ünnepe, a védőszent, Szent Anna ünnepén (július 26.) évről-évre megtartott búcsú. A templom kerítése közvetlenül a patak mellett található, ahonnan a patak túloldalán lévő szintén műemlék jellegű középkori torony látható.
Forrás:
Kuntár Lajos: Bozsok – útikönyv
https://www.martinus.hu/