Bozók (Bzovík) | Bozók vára

Bozók (szlovákul Bzovík) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Korponai járásában. A bozóki apátságot 1135-ben alapította a Hont-Pázmány nemzetségbeli Lampert comes és a cisztercita rendnek adta. 1135-ben „Bozouk”, 1245-ben „Bozok”, 1331-ben „Bozook”, 1439-ben „Kis Bozok” néven szerepel. 1156-ban a bozóki uradalom a legnagyobb volt Hont vármegyében. 1181-ben a cisztercitákat a premontreiek váltották fel és prépostságot alapítottak. A település maga mezővárosi ranggal és vásártartási joggal rendelkezett. Címerében Szent István király volt látható.

A középkorban többször feldúlták a főúri pártharcokban, 1433-ban a husziták pusztították el. A 15. század közepén Korpona várának parancsnoka tartott igényt uradalmára. 1530-ban Balassa Zsigmond a szerzeteseket elűzve 1546-ig várrá alakíttatta át. 1541-ben már visszavert egy török ostromot. 1599 és 1646 között többször volt megyegyűlés színhelye. 1658-ban a Fánchy család a birtokosa, majd 1678-ban a jezsuitáké lett. 1678-ban Thököly egyik vezére elfoglalta és felgyújtatta, de Szelepcsényi György 1686-ra helyreállíttatta. A jezsuita rend feloszlatása után az esztergomi szemináriumé. 

A belső vár még a 20. században is lakott volt; falait és bástyáit, termeit és lakásait, templomát és tornyát 1944-ben rommá lőtték a szemben álló harci felek. A 2000. esztendő körül, temérdek munkával végre helyreállították az udvar épületmaradékait, kívül a magas falakat és az emeletes, kerek sarokbástyákat. Szakrális műemlékként mindössze a vártemplom maradt meg, a belső udvarban részben helyreállítva. Kétszintes épület, fönt a középkori hajó és a szentély, alatta az „altemplom” és a pince. Irdatlan mennyiségű, tömegű bazaltkő falés épületmaradékok, régészek által kiásott és konzervált kövek borítják a Bozóki-vár belső udvarát.

Hatalmas épületnégyszög, sarkain ágyúlőréses, hengeres bástyák. Csúcsíves kapuja fölött püspöki címeres kődombormű. A címer képe: folyón átgázoló koronás, kétfarkú oroszlánt ábrázol, jobb felé fordulva; felemelt jobbjában a nap korongjával. Felirata: Arx Bozók combusta Sumptibus Celsiss. et Rev. Principis Dui Dni Georgii Szelepcsenyi Archyepiscopi Strig. Sa. Cae. Ro. Ma. Com. Restaurata Anno Choi 1680. A vár bástyás falkerítésén belül, a kapu mellett a kapuőrség hatalmas kandallója 1546-ból. A kapu mellett befalazott ajtó gyalogosoknak, fölötte a felvonóhíd láncainak nyílásai. A várkaputól balra a bástyába nyíló emeleti ajtó kerete címerrel, XV. századbeli. A kaputól jobbra az északi várfalhoz fűződő épületszárny belső bal sarkán s közepén négyszögletes ablakos erkélyek 1632-ből.

Ezt a várfalhoz simuló épületszárnyat a belső várpalotával emeleti zárt folyosó köti össze. A várpalota három szárnya egymással derékszögben patkót formál. A keleti szárny déli végéből szintén derékszögben a várkápolna ugrik ki. A várpalota földszinti részén csúcsíves kori ajtókeretek, emeleti részén négyszögletes renaissance kori ablakok. A keleti szárny kápolnához vezető földszinti folyosójában bordás, csúcsíves keresztboltozatok. A folyosó kápolna melletti félköríves ikerablaka még román kori lehet, mellette csúcsíves ajtókeret s e mellett ismét egy román stílű ikerablak. Ezekkel szemben egy későbbi félkörű ablak fölött, a keleti szárny külső udvar felőli falán, kettős címer a XVI. századból. A várkápolna emeletnyi magas, egyenesen záródik, ma dongaboltozatos s két átalakított csúcsíves ablaka van s nyugati végén a várpalota fölött ma hagymasisakos torony magasodik ki. A várkápolna hármas oltárképének szép XVII. századbeli faragott kerete van. A várpalota sarkain hengeres emeleti erkélyek.

Forrás:
Bardoly István – Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
Ludwig Emil: Bozók vára és szegény temploma