Boncodfölde | Szent Anna-templom

Település beépíttet területén a dombtetőn álló keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású nyugati homlokzati tornyos templom a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a hajó északi oldalához csatlakozó sekrestyével a szentélyen és a hajó keleti oldalán 13. századi falsávos tagolás és részben kibontott nyílások. Fiókos dongaboltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély magasítva van, az eredeti román falszövet a szentély ablakai fölött 0,50 m-ig követhető onnan barok toldás a mai párkánnyal együtt, a hajó bejárati oldalán karzat. A sekrestyében stukkó díszes dongaboltozat. Falképek: (1965) Klonfár János pap és festő. Berendezése jellemzően a 20. századból származik, a keresztelőkút a 18. század második felében, a padok a 19.században készültek. 

1332: Bunchudfeulde néven emlegetik első írásos emlékek, ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. A templom 1338-ban már biztosan megvolt Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték fel, 1498-ban is plébánia. Az 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. A templom eredetileg román stílusban épült, a törökök Kanizsa eleste után  1576 elfoglalták, 1690-ben biztosan romosan állt, 1753: alapították újra. 1755-ben nagy Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette újjá és újra szentelésekor Szent Anna lett a védőszentje. 1775-77. között Filipp Wolf Luchserer zalaegerszegi építőmester bővítette, ekkor tornya még nem volt.

Tornyát 1830-ban említik először a források ekkor még fazsindelyes, ma homlokzati tornya ma hegyes-sisakos, 2016 júliusában teljesen átépítették (hottói Luter Tibor ácsmester munkáját dicséri) a tető szerkezetét megerősítik lécezését és cserepeit cserélik  az eredeti torony gerendázatot nagy részét cserélni kellet és fém pántolással megerősíteni, teljesen új horganylemezes fedést és templom kereszt javításon és újra tűzi horganyozáson esik át. Oromzata valutás, szentélyének falában két román ablak, belsejében ülőfülke. 1978-ban helyreállítva (bejárati kapu csere, külső vakolás, toronyban ablak csere, sekrestye ajtó felújítás) 1978-ban végzett feltárás (Walter Ilona) szerint a szentély falát körbe lizénák díszítették  8 db, 20cm széles lizéne lefaragott nyomát tudjuk megfigyelni. Déli román ablak a lizéniába van bevágva és a belső részét átalakították.  A keleti román ablakot kívülről kibontották a feltáráskor épségben maradt az idomtégla és az üvegfalc.

Forrás:
Szombathelyi Egyházmegye hivatalos weboldala: https://www.martinus.hu/
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.