Bogács | Szent Márton-templom

A település nevének vonatkozó magyarázatokat Hajdu Imre: Bogács históriája című könyvében foglalta össze. Eszerint Bogács nevét Borovszky Samu Borsod vármegye története című munkájában az ó-szláv „bogatu”, azaz gazdag szóból eredezteti. Pazsag nevét – ma Pazsagpuszta – a szláv „paseka”, azaz irtvány szóval magyarázza, ezzel utalva arra, hogy a vidéket erdőség borította. A községről az első írott emlék 1248-ból származik, ekkor Bagach alakban írták nevét. Nemes birtokosai a településről Bogácsinak is nevezték magukat. A családé maradt a XIV. századig, ám 1323-ban Gergely, örököse nem lévén, egy birtokrészét az egri káptalannak adományozta. A káptalan a Bogácsi család másik tagjától, Györgytől 1339-ben újabb birtokrészt kapott.

Idővel a birtok elaprózódott, a község több nemesi családnak is lakhelyül szolgált. Egyre több és több lett a káptalané, és szerette volna egész Bogácsot megszerezni. Ennek érdekében – országbírói ítélettel – maga vette zálogba a másnak elzálogosított birtokokat. Végül II. Ulászló király új adományt adott a káptalannak, és 1504-ben beiktatta a jászói konvent Bogács birtokába. Az összeírások ezután már csak a káptalant említik birtokosként. Ekkor a Bogach, Bogaczh írásmóddal találkozunk. Az 1600-as években Bocskay István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is az adományozási joga alá tartozó területnek minősítette Bogácsot, de végül visszakerült birtokba az egri káptalan, immár századokra.

A 13. századi román stílusú templomot a 14. században gótikus stílusban átépítették. 1711 -ben és 1742-ben megújították és részben átépítették, majd 1800-180l-ben újra helyreállították. Tornyát 1840-ben és 1893-ban újították meg. Az 1944-ben megrongálódott templom műemléki felújítására 1958-ban került sor, ekkor kerültek elő román kori részletei is. Főhomlokzat előtti tornyának sarkain támpillérek, első emeletén három kisebb, a másodikon három nagyobb, mérműves gótikus ablak. Bejáratán pálcás keretelés nyomai. A gótikus ablakokkal áttört déli oldalon kis négyszögű kápolna, falában másodlagosan beépített gótikus mérművek töredékei. Az egyenes záródású szentély sarkain támpillérek, északi oldalán sekrestye. A templom helyben bányászott, faragott vöröses kőből épült. A hajó sík mennyezetes. Az elszedett, csúcsíves diadalívvel nyúló négyzetes szentély gótikus keresztboltozattal fedett. A később beépített karzatot két szabadon álló és két falpillér tartja. Egyszerű barokk padok, és copf keresztelőkút. A diadalív jobb oldalán angyalfigurás baldachin alatt koronás Mária szobor.

1824-ben készült a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra, mely idősebb Csiky János munkája, s amely 1970 óta áll a templomkertben, a bejárattól nem messze. A 19. század végén többször vihar rongálta meg a templomot, így leégett a torony, villámcsapás olvasztotta meg a harangokat, melyeket a hívek pótoltak. 1901-ben ismét felújították a templomot, ekkor került a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba. 1909-ben, 2806 koronáért a Rieger cégtől új orgonát vásároltak. A templomot 1925 tavaszán földrengés rongálta meg. 1928-ban kerültek a mai harangok a templomba.

1929-ben megerősítették a templom falait. 1940-ben kifestették a templomot, akkor készült a Jó pásztor című homlokzati kép, Takács István mezőkövesdi festőművész alkotása. 1951. június 20-án újra villámcsapás érte a templomot, mely a tetőben és az orgonában okozott károkat, de ezeket hamarosan ki is javították. 1972-ben a templom – részben az Országos Műemlék Felügyelet előírásai szerint – megújult. 1984-ben új sisakot kapott a torony, 1989-ben újra vakolták és meszelték a templom belső falait. 1992-93-ban nyerte el a szentély a mai alakját, a szembemiséző oltárt Csiki László kőfaragó mester bogácsi vörös-kőből faragta ki. A tabernákulum, a szószék és a felolvasó állvány Fülöp András munkája. 1995-ben kerültek új padok a templomba Németországból. 2000-ben, a 2000 éves római katolikus egyház tiszteletére a templom új tetőhéjazatot kapott, valamint belső meszelés történt, melynek során megújult a Takács István készítette homlokzati freskó is. A bogácsi templom ma már díszkivilágítással is rendelkezik, melynek köszönhetően éjszaka is messze látható a templomtorony.

2005-ben került a templomba a Bogácsi Madonna néven emlegetett, különleges múltra visszatekintő kegyeleti szobor. A 400-500 éves szobor származási helye feltehetően Anglia vagy Írország, amely előbb az Ibériai-félszigetre került, majd Nybérius Bertil magyar származású svéd állampolgár révén a bogácsi műemléktemplomba. A kegyeleti tárgynak külön oltárt állítottak, s a szobrot övező legendák, különös események révén mind a templom, mind pedig a község egyik új nevezetessége lett. A templom környékén közigazgatási átalakításra is sor került az utóbbi években: a toronytól jobbra eső, a torony, a hajó, a kápolna és a templom mellett haladó út által körbezárt terület II. János Pál pápáról a II. János Pál tér nevet kapta. Ugyanitt, az út túloldalán, a temető és a templomkert között II. János Pál pápa boldoggá avatása kapcsán avattak emlékművet a lengyel-magyar barátság tiszteletére.

Forrás:
Bogács település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. február 25.)
Hajdu Imre: Bogács históriája. Szöveggyűjtemény a község nyolc évszázadából. I. rész. Bogács
Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 2. Mezőkövesd és környéke (Miskolc, 1992)