Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Bekecs | Nagyboldogasszony-templom

Nagyboldogasszony-templom

Bekecs

Elérhetőség

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
3903 Bekecs, Igazság u. 58.
Telefonszám: (06 47) 368 690

 

Galéria

Bekecs Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (a történelmi Zemplén vármegye déli részén), az Alföld és az Északi-Középhegység találkozásának vonalán fekszik. Közelebbről három kisebb tájegység találkozik itt össze, mindháromnak a „végvidékén”, peremén található település. A települést, amely fontos kereskedelmi út mentén épült fel, már Anonymus is említi. Nevét valószínűleg 12. századi birtokosáról, a Beke családról kapta. A tatárjárás, majd a török uralom idején is elpusztult a község, de mindig újra benépesült. A község református templomának 1625-ben történő felszentelésekor itt járt és beszédet mondott Szenczi Molnár Albert zsoltárfordító. A 19. századtól kezdve Bekecs már nem volt önálló település, a szomszédos Legyesbénye községhez, majd a második világháború utántól Szerencshez tartozott. 1956-ban önállósodott újra. Az önállóság hozzájárult a település fejlődéséhez, melyben sokat segített a tsz-rendszer is (Bekecs négy község termelőszövetkezeti központja volt).

Bekecs nevével először az 1067. évi százdi apátság alapító levelében találkozunk, amikor említi a „Terra Bekech” környékén felfakadó sós hévvizeket. A Bogát-Radvány nemzetségből sarjadó Beke család származott a községből. 1405-ben a Cseleiek és Dobaiak nevével találkozunk, 1479-ben pedig a Kőszegi család birtokos Bekecsen. A falut a következő századokban sok csapás érte. „A község két ízben teljesen elpusztult: először a török világban, másodszor pedig a kurucz világban, amikor a sok háborúskodás és sanyargatás következtében mindössze két háza maradt meg”. Az 1700-as évek elejétől a község az Andrássy család birtoka, majd Széchenyi Pál és Aladár tulajdonába került. Magyarország helységnévtára (1926) adatai szerint a településhez tartozott Rosszmalom, Major és őrházak valamint Csillagharangod tanya.

A gótikus eredetű, keletelt templomot többször, így 1930 táján is átépítették, illetve lebontott részeit újakkal pótolták. Középkori voltára ma csupán tornyának falazata emlékeztet. A lapos dongaboltozattal fedett hajó délnyugati sarka mellett álló torony földszintje keresztboltozatos, és csúcsíves nyílással kapcsolódik a hajó teréhez. A gótikus tömegű torony déli falában a Széchenyi-család kisméretű kőcímere látható.

 

Forrás:
Bekecs település weboldala (2023. február 25.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992)

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021