Bátaszék | Cikádori ciszterci apátság romjai (Romkert)

Magyarország első ciszterci apátságát 1142-ben alapította II. Géza király. Az anyaapátság a Bécs melletti osztrák Heiligenkreuz volt. Alapítólevél nem maradt fenn, de oklevelekből tudjuk, hogy a király gazdagon ellátta birtokokkal az új apátságot. 1242-ben a tatárok felégették a monostort. Ideiglenesen helyreállították, és csak 1347-50 között – Töttösi Istvántól kapott gazdag adományokból – tudták a tatárok pusztításaiból újjáépíteni a templomot és a monostort. 1411 után a monostor kicsúszott a ciszterci rend kezéből. 1420-ban a délvidékről menekülő bencések kezébe került. 1478-ig működött a konvent, majd az elnéptelenedett apátságot egyesítették a bátai bencés apátsággal és a település Szék neve elé így került a Báta előtag.

A mohácsi csata (1526) után I. Ferdinánd megerődítette a monostort. 1529-ben Ibrahim pasa lerombolta, majd török palánkvárat épített köré, melyben 150 évig éltek a törökök. A templom szentélyét mecsetként használták, a hajóban kialakított kisebb, fűthetővé tett helyiségekben pedig laktak. 1678 után szabadult fel a vidék a török uralom alól. 1726-tól német (sváb) telepeseket hoztak ide, akik számára a középkori templom romjaiból Jány Jakab apát kezdett templomot építeni, amit halála után Kolonics Zsigmond bátai apát fejezett be. Az így felépült barokk templom a XIX. század végére igen rossz állapotba került, ezért 1897 körül új templom építésébe kezdtek. Ezt a nagy neogót templomot – a mai plébániatemplomot – 1903-ban szentelték fel és csak utána bontották el mellőle a düledező barokk templomot. Mindezek következtében a középkori templom nyomtalanul eltűnt.

Hosszas tudományos vita folyt a cikádori monostor helyéről, mivel egyes kutatók a Bonyhád közeli Cikó területén lévő romtemplommal azonosították azt. A kérdés tisztázására 1994-ben kezdünk ásatást Bátaszéken a fent leírt helyszínen. 1995-96-ra már a templom több részletét is megtaláltuk, de a teljes feltárás 2000 nyarán fejeződött be, amit a romkert kialakítása követett. A kutatás előrehaladtával egy háromhajós, széles keresztházas templom alaprajza bontakozott ki, a keresztházban 2-2 kápolnával, egyeneszáródású főszentéllyel. A főhajót négyzetes pillérsor kíséri. A pillérek mérete, a hajó szélességi méretei és a templom egész szerkezete megegyezik az anyaapátság Heiligenkreuz – templomával. Feltehetően egy ottani ciszterci építőmühely építette, de itt nem kőből, hanem téglából, mert Bátaszék környékén – templomépítésre alkalmas kő hiányában – ez volt a természetes építőanyag. Az 1350 körüli koragótikus helyreállításkor alaprajzát meghagyták, szintjét mintegy 60 cm-rel megemelték és ugró szarvast, valamint egyszarvút ábrázoló padlótéglákkal burkolták, valamint újraboltozták. A kialakított romkert nemcsak az alaprajzot vetíti elénk, hanem a falak felmagasításával térélményt is nyújt a látogatónak. (A helyreállítás tervezője Schőnerné Pusztai Ilona építészmérnök.)

A romkert kialakítását a NEKÖM pályázatán nyert pénzösszeg tette lehetővé. A romkert a második építési fázisban kialakított keresztházas templom alapjait mutatja be, az 135-es átépítés padlószintjén, megtartva a szentélylépcsőket, bemutatva a főoltárt és a keresztházi kápolnák két-két oltárát. A romkert a városközpont kiemelkedő fontosságú látványossága lett, ahol a neogót templom melletti parkban látható az 1848-as szabadságharc és az első világháború hőseinek állított emlékmű.

Forrás:
Valter Ilona: Bátaszék–Cikádori ciszterci monostor In.: Gaál Attila (szerk.): Tolna megye évszázadai a régészet tükrében. Válogatás az elmúlt tíz év ásatási anyagából (Szekszárd, 2001)
Bátaszék település hivatalos weboldala (2023. február 24.)