Szent István király-templom
Balatonszepezd
A falut nevét 1164-ben Zepuzd néven említik az írások. Eredetileg zalai várföld és királyi udvarnokföld volt. A 12. század közepén az Atyusz nemzetségnek voltak itt földjei. Templomát a 13. században építették román stílusban. Ekkoriban részben királyi udvarnokok lakták a települést, akiknek a földjét IV. László király 1276-ban Rátóti Roland bánnak adományozta. A veszprémi püspökségnek és a somogyvári bencés apátságnak szintén voltak itt birtokai, valamint a 14. századtól a Rátótiak (Gyulafiak) mellett helyi nemesek is rendelkeztek földekkel a faluban. A török hódoltság pusztításai miatt – 1548-ban felégették a helységet – egy időre elnéptelenedett a falu, a 18. század közepén német telepesek költöztek ide. 1799-ben Vályi András német faluként ír a településről, és Szepesd névvel illeti. Első fürdőtelepét a 19-20. század fordulóján Virius Vince hozta létre a saját birtokán, amelyet később Viriustelepnek (illetve Viriusztelepnek) neveztek el.
Egyházát 1288-ban említik Szt. András titulussal. 1333— 34-ben papja Miklós. — 1774-ben Kővágóörs filiája, erősen romos. A kórus feletti mennyezeten olvasható évszám szerint 1888-ban építették mai formájára. A falu Balaton felőli szélén emelkedő dombon áll, 1801-1802 között építették középkori romokból. Keletelt, nyugati végén nyitott aljú torony, egyhajós és íves szentélyű. A toronyaljból nyíló kapu csúcsíves kerete korai gótikus tagozatú. A középkori Szepezd 1288-tól ismert Szent András-temploma a faluval együtt 1548-ban pusztult el. Romjai 1750-ben boltozott szentéllyel álltak a falu emlékezetében még akkor is őrizte ősi titulusát. Oltárképét, amelyben Szt. István felajánlja a koronát, 1810-ben Wansidler József festette.
Az egyhajós, íves szentélyű, keletelt templom hajójának északi oldalán későbbi, talán még középkori eredetű sekrestye található, a hajó nyugati oldala előtt álló kétemeletes toronnyal. A hajó és a sekrestye síkmennyezetes, a szentély boltozott. A nyitott toronyaljból a templomba vezető ajtó tagozott, csúcsíves kőkeretezésű. A templom a torony felső emelete és sisakja, valamint a sekrestye falainak kivételével román kori. A falu Balaton felőli szélén, a műút felett emelkedő dombon áll a népies barokk stílusban átalakított román templom. Egyes források szerint a római katolikus temploma a 13. században épült román stílusban a Balatonon viharba került halászok fogadalmának köszönhetően. Ez a környék egyetlen fogadalmi temploma.
Forrás:
Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)