Pusztatorony
Balatonszabadi
1210-ben a falu tizede miatt a pannonhalmi és a somogyvári apátság pereskedik. 1449-ben már Fokszabadi a falu neve. A pápai tizedjegyzék alapján a somogyi főesperesség alá tartozó plébánia papja 1333-ban Péter, aki 40 kis D-t fizetett. 1481-ben Pál verőcei prépost, szabadi plébános nevével találkozunk, aki a toldi pálosokra hagyott száz lovat, illetve szőlőket Szárszón és Kisberényben. 1494-ben is említik plébánosát. Egy 1725-ös egyház-látogatási jegyzőkönyv alapján Szent Anna titulusú temploma Siófok filiája, ám még emlékeznek középkori plébániájára. 1814-ben egyháza már a Szentháromság tiszteletére van felszentelve. Padányi Bíró Márton visitatiója során, 1747- ben a régi romok még láthatók voltak a mezőn.
Középkori templomának maradványai a Pusztatoronyi- dűlőben, a falu határában találhatók. A templom T alakú falrészlete maradt csak meg. Környékén középkori téglákat, cserepeket, Zsigmond- és II. Lajos-érmeket (Balogh Antal gyűjtése), 16-17. századi aranyozott rézboglárokat (Semsey Andor ajándéka) találtak. 1965-ben, Lovag Zsuzsa helyszínelésekor a lelőhelyen egy kb. 1,3 méter magas, 5,4 méter hosszú falrészlethez még 2,3 méteres falmaradvány csatlakozott. 1982-3 között Magyar Kálmán folytatott ásatásokat a balatonszabadi Pusztatoronynál, ami egy kincslelet (4750 db 16. század végén elrejtett pénzérme) előkerülése miatt vált időszerűvé.
1. periódus. A feltárás során egy 20×5-6 méteres, félköríves szentélyzáródású, 12. századi templom alapjai kerültek elő, déli oldalán egy négyszögletes csatlakozó épületrésszel (torony?), nyugati bejárattal.
2. periódus. A templomot északon egy kétosztásos és toronyszerű épülettel bővítették, az átépítéssel együtt járt a templom boltozatának kialakítása (támpillér). Az ása- tó szerint a 14-15. században hozzáépült kúriáról vagy plébánosházról van szó.
3. periódus. A templomtól nyugatra feltárt temetőrész 35 méter hosszan folytatódott a domb aljáig, ahol egy 6 méter széles és 3 méter mély árok vette körül. Elképzelhető, hogy a templom a török elleni harcokban védelmi feladatokat látott el, így az árok, esetleg már a csatlakozó épületek (torony) is ehhez a periódushoz köthetők. A temető anyagában Árpád-kori hajkarikák, középkori gyöngyös, spiráldrótos párták, rozettás övveretek, csont övdíszek, gyűrűk, gyöngyök, kereszt, koporsódísz és a 16. század közepéig datálható pénzérmék is előkerültek. A templomhoz tartozó kőfaragványok között egy gótikus párkánytagozat, bordatöredék és egy szentségtartó fülke fiatornya, valamint festett vakolattöredékek érdemelnek említést.
Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)