Rád falu templomának romja
Balatonlelle-Rádpuszta
A Rád nemzetség alapítójáról elnevezett falu 1131-41 között szerepel első ízben a forrásokban; ekkor András remete, egykori veszprémi prépost, 1146-ban pedig Színes úrnő adományoz Rád faluban területeket a pannonhalmi apátságnak. Az apátság mellett a fehérvári káptalan (1229-ben) és nemesek is birtokosai voltak. 1348 után Rádi Lőrinc fia, Imre bérelte az apátság itteni birtokrészeit 300 ezüstdénárért. Az apátság a 15. században több ízben pereskedik a bortized felett. 1534-ben rádi jobbágyai még mindig 13 portát tesznek ki. A pápai tizedjegyzék alapján Rád a somogyi főesperesség alá tartozott, és papja 1333-ban Péter volt, aki 50 kis D-t, 1335-ben Gergely pedig 20 kis D-t fizetett. 1336-ban Vilmos pannonhalmi apát megszabja somogyi jobbágyaik szabadságát – e szerint Rád falujukban „cellaria domos”-aik álltak.
1429. április 21-én a rádi Szűz Mária parochiális egyház plébánosa István, aki az egyház vagyonának őrzőivel (conservatores rerum et bonorum), András fiai, Jakab és Elues Benedek rádi hospesekkel együtt az egyház jövedelméről bevallást tett, egyszersmind eladták az egyház Ruppe-hegyen lévő szőlőjét a templom felújítása (pro reformatione) érdekében. 1517-ben Kelemen rádi plébános vagyonát a mindszenti pálos kolostorra (Szemes) hagyta végrendeletében. 1721-ben Rád Látrány filiája volt, de ősi plébániájára még emlékeztek. Békefi Rémig, majd Genthon is leírta a templomot félköríves szentélyével, valamint téglából, homokkőből épült hajójával. A templom kapuja dél felől nyílt, észak felől pedig sekrestye csatlakozott hozzá. Éri István 1959-es ásatása során eltávolították a 1,5 méter vastag törmelékréteget, mely a hajót borította a legvastagabban (a nyugati karzat omladéka).
1. periódus: A téglából épült templom félköríves, gömbcikkely boltozatú szentéllyel és ehhez kapcsolódó, kissé szélesebb hajóval volt ellátva. Az apszis északi falrészletén ívsoros párkányt lehetett megfigyelni, mely eredetileg a hajót is díszítette. A félköríves, kettős beugrással tagolt, pilléres kiugrású diadalívvel csatlakozó hajó falvastagsága 1 m volt, lábazata 70 cm magasan futott körbe, homokkő lap borította, és ferdén levágott téglasorokkal csatlakozott a felmenő falhoz. A falsarkokon 70-80 cm széles lizénákat észleltek. A templom 1 méter mély alapozási árkába fektetett homokkövekre néhol „opus spicatum” mintába rakott téglasorok kerültek. Az eredeti nyugati bejáratot a 2. periódus építkezése tette tönkre.
2. periódus: Az új hajót a 13-14. század fordulóján építették hozzá az eredeti templomhoz, vegyesen rakott kő- és téglafalazattal. Az új hajót diadalív kötötte össze a régebbi, ettől kezdve szentélyként használt épülettel. Az egyszerű, kőkeretelésű új kapu a déli oldalon nyílt. A déli oldalon az egyik ablaknyílás rézsűjét is meg lehetett figyelni. A hajó nyugati harmadába épült karzatot két, kőlapokból épített, rézsűs lábazatú, 90×90 cm-es pillér tartotta, északkeleti sarkában mellékoltár alapozásmaradványait találták. A vakolásnyomok alapján a támpillérek valamelyest később épültek a hajóhoz. Nyugaton feltételezhető a karzat fölé épített homlokzati torony. Bordatöredék jelzi, hogy az 1. periódus sík mennyezetű hajóját beboltozták.
3. periódus: A 15. század során a román kori hajóhoz oltárral ellátott, 70 cm falvastagságú sekrestye/kápolna épült, oltára felett félköríves záródású, keskeny rézsűsablakkal. A sekrestyét egyszerű dongaboltozat fedhette. A templomhajóban megtalálták kapujának küszöbkövét. Éri István a rádi templomot a 12-13. századi félköríves falusi templomok horizontjába helyezi, amelyeket a nem túl vagyonos nemzetségek, világi nemesek építettek. Koppány Tibor kapcsán az egyenes szentélyzáródású templomoknál egyházi alapítót feltételez, ez azonban Somogy megyében nem látszik bizonyítottnak, mivel sokkal nagyobb számban ismerünk félköríves templomokat egyházi birtokokról is. A 12. században kisebb főúri családok szerzetesi monostorok helyett kisméretű, falusi plébániatemplomokat emelnek, az előző mintájára, de annál szerényebb kegyúri karzattal, homlokzati toronnyal. Éri szerint az ívelt szentélyzáródású templomok átlagos mérete 12×7 méter, tehát a rádi templommal nagyjából egyező, az egyenes záródásúaké ennél nagyobb (14×8 m). A román kori templomot a 12. század közepére datálja, és a Rádi családhoz köti.
Forrás:
M. Aradi Csilla: Somogy megye Árpád-kori és középkori egyházszervezetének rekonstrukciója. Somogy megye középkori templomainak adattára (Kaposvár, 2016)