Balatonfőkajár | Református templom

Református templom

Balatonfőkajár

A középkori Kajár vagy Hangony a pannonhalmi apátság birtoka volt. A mai református templom helyén állt középkori, Szent Péterről elnevezett plébániatemploma 1426-ban. Papját már az 1333—34-es pápai tizedjegyzék említi.

Veszprém megye
8164 Balatonfőkajár, Táncsics Mihály u. 4. 
Telefonszám: 06 30 632 2091

A templom rövid története

A középkori Kajár vagy Hangony a pannonhalmi apátság birtoka volt. A mai református templom helyén állt középkori, Szent Péterről elnevezett plébániatemploma 1426-ban. Papját már az 1333—34-es pápai tizedjegyzék említi. 1550-ben még önálló plébániaként működött. 1577-ben a hídvégi törökök kastélyt építettek belőle, mert magas kőfal övezte. A győri generális parancsára Pálffy Tamás palotai kapitány és Geszty Ferenc veszprémi főkapitány hadaikkal elfoglalták és felrobbantották. Az 1793—94-ben épített barokk református templom nyugati oldalán támpilléres középkori torony áll, földszintje felett gótikus dongaboltozattal. Felső szintjei újkoriak. Ennyi maradt meg az 1610-ben már a protestánsok által használt és először 1741-ben átépített középkori templomból.

A helyén álló középkori Szent Péter egyházról, illetve annak papjáról az 1333-34-es pápai tizedjegyzék emlékezik meg először. 1550-ben még működő plébánia. 1577-ben a Sió menti Hidvég török palánkjának őrsége erősséggé alakította, ezért a veszprémi és a várpalotai egyesített sereg ebben az évben elfoglalta és felrobbantotta. A pusztítás a templomot alig érinthette, mert 1610-ben már református kézen volt és csak tornya volt csonka. 1700-tól 1768-ig folyt érte a per a veszprémi püspökséggel, miközben 1747-ben nagyobbították. II. József türelmi rendeletét követően, 1793-94-ben épült fel a mai templom késő barokk stílusban, déli oldalcsarnokát klasszicista formákkal 1815-ben emelték.

Mindszenty József veszprémi püspök a II. világháború utáni egyházlátogatás során látottakról számol be a háborús károkról és az újjáépítésről. Így kezdi írását: “Amikor egyházmegyém háborús pusztulását papjaim és híveim elé tárom, úgy érzem, hogy Rogerius mester vagy Biró Márton fájdalmába mártom a tollat. Annál inkább ezt kell tennem, mivel – megszakításokkal – 20 napon át bejártam a pusztulás mezejét, a Mezőséget, majd Somogyot, a Bakony vidékét, Zalát, majd Palota táját. Alltam összeomlott, felrobbantott, aknasebes, leszegényített templomok, kápolnák, erénynek és tudománynak szentelt katolikus iskolák, plébániaházak, áhítatlehelő zárdák, családi házak, kultúrházak, tanítólakások üszkös omladékai felett. Súlyosan megsérült 34 templom, 17paplak, 20 iskola, ófiliális templom, 7 kápolna, 7 zárda. Használhatatlanságig sérült 12 templom, 5 paplak, 12 iskola, 4-4 kápolna és zárda. Öt jelentős plébániatemplomot robbantottak fel a visszavonulás során: Felsősegesd, Inke, Kutas, Nagybajom és Tarany. A legsúlyosabb károk érték a következő plébániákat: Balatonfőkajár, Várpalota, Kutas, Mesztegnyő, Ósi, Lepsény és Nagyatád.”

Középkori eredetű, nyugati tornyos teremtemplom, íves záródással, a déli oldalán emeletes előcsarnokkal. Oldalhomlokzatain kettős dór falsávok, a tornyon kis kiülésű vakolatarchitektura, fent kétrészes órapárkányon kis hagymasisak. A déli oldalépítményen sima vakolatsávok bejárata felett kis timpanon. Az előcsarnok felett kétboltszakaszos csehsüvegboltozaton emeleti oldalkarzat ül. A belső síkmennyezetes, a végein két-két pilléren nyugvó karzatai boltozottak.

 

Forrás:
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet – műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993) 
Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében In.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Varga István: Mindszenty József veszprémi püspök egyházlátogatásai és a háborús károk felmérése In.: Mindszenty József Veszprémi püspök 1944-1945 (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 7. 1996)

Back to Top