Alsóújlak | Szent István király-templom

Vas megye közepén, a Rába völgyére ereszkedő Kemeneshát erdős lankáin fekszik Alsóújlak. Átszeli a 8-as főút, a település régi főutcája vele párhuzamosan, a forgalmas országúitól távolabb halad. A jelenleg hatszáztíz lelket számláló község 1971 és 1993 között a szomszédos Vasvárhoz tartozott, lakossága népszavazással döntött az önállóságról. Nem bánták meg. Neve első ízben 1300-ban – más forrás szerint 1322-ben – szerepel írásban, Wylak alakban. 1358-ban az Újlaki család volt a birtokosa, 1395-ben az Egerváriak a földesurai. 1402-től 1467-ig a Litérieké a falu. Egy 1451. május 18-án kelt oklevél szerint Litéri Jakab zálogterhet vállalt át Rumi András fia Gergelytől, hét újlaki jobbágytelek ellenében, a vasvári káptalan javára. Egy 1465-ből származó írás szerint a Litériek a Szent Péter-Pál- egyház kegyúri jogának felét is elzálogosították a vasvári premontrei prépostnak, ez egyben a legkorábbi adat, amely Újlak régi templomát említi, megnevezve a titulusát is. A település későbbi földesurai a Bezerédj, Farkas és Patyi famíliák voltak.

A török hadjáratok idején Újlak elnéptelenedett. 1687-ben a Nádasdy család birtokába került, a falu újjáépítéséről, újratelepítéséről a főrangú kegyuraság gondoskodott. A templom feltehetően gótikus stílusban épült a 14-15. században. 1775-ben alakították át barokk stílusban. Szabadon álló, egyhajós,  a hajónál kisebb szentéllyel – a nyolcszög három oldalával zárul. A torony a bejárat előtt áll, földszintjén egy-egy ülőfülke van. Hajóját háromszakaszos, kosárívesm fiókos dongaboltozat fedi, szentélyét ötfiókos lapos kupola. A bejárati oldalon boltozott karzat található, az északi oldalon sekrestye áll. A szószék copf stílusban készült.

Forrás: 
Ludwig Emil: Alsóújlak XIII. századi temetőkápolnája
https://www.martinus.hu/