Alsópetény | Szent István király-templom

Szent István király-templom

Alsópetény

Az alsópetényi római katolikus templom a XV. században épült. Hajóját 1724-ben Jeszenszky István a régi anyagból átépíttette. 1725-ből ismerjük az első jegyzőkönyvet a Szent István király templomról. A falu feletti dombon álló (templomdomb), Szent István királynak szentelt templom szentélye és sekrestyéje boltozott, új teteje van huszártoronnyal, melyben kis harang van.

Nógrád megye
2617 Alsópetény, Petőfi út 165.
Telefon: (35) 380-527

A templom rövid története

Az alsópetényi római katolikus templom a XV. században épült. Hajóját 1724-ben Jeszenszky István a régi anyagból átépíttette. 1725-ből ismerjük az első jegyzőkönyvet a Szent István király templomról. A falu feletti dombon álló (templomdomb), Szent István királynak szentelt templom szentélye és sekrestyéje boltozott, új teteje van huszártoronnyal, melyben kis harang van. Három oltárát a magyar szent királyok, István, László és Imre képei díszítik. A templomot Jeszenszky Miklós restauráltatta 1703-ban. A hajó még ekkor is síkmennyezetes. Négy ablaka van a templomnak, orgona, szószék, egy régi mellék- és egy új fõoltár áll benne. Ez utóbbit Jeszenszky Antal készíttette, kivel a család Alsópetényben birtokos ága kihalt. 1759-ben már Bacskády Pál a birtokos, aki a diadalív felett olvasható kronosztichon szerint ebben az évben nejével, Hunyady Annával együtt renováltatta a templomot. A felirat szerint ekkor készült a hajó boltozata és a karzat is.

1791-ben Gyurcsányi Ignác özvegye, Blaskovich Terézia a Werbőczy-udvarház romjainak egy részében családi kriptát alakított ki. A kripta tetején emlékoszlopot emeltetett Werbőczy emlékére. A XIX. században már több, a Gyurcsányiakkal rokoni kapcsolatba került család – a Prónayak, a Somonyiak, az Andreánszkyak – birtokolták a települést. A templom déli oldalán a földbe süllyedve sok XVIII-XIX. századi, romhányi kőből faragott sírkő található eredeti helyén. A szentély külső oldala előtt pedig egy karéjosvégű kereszttel díszített sírfedlap fekszik, valószínűleg középkori.

Főhomlokzatát egyetlen bejárati kapu, egyenes záródású, zárókővel. Az oromfalban három fekvő ovális ablak A déli falon, a hajóban három barokk ablak, a szentély falában két ablak, gótikus kőkerettel. Északi fal második szakaszában előcsarnokos oldalbejárat, barokk kő-ajtókerettel. A nyolcszög három oldalával záruló szentély, sarkain támpillérekkel. Az oldalbejárati ajtón szép rokokó kilincs, zár és vasalás van. Az északi fal ablaktalan, ezen az oldalon van a sekrestye. Gótikus, keresztboltozatos szentély, a hajó barokk, utóbbi a kórussal együtt három-boltszakaszos, lapos, kettős kosáríves hevederek közt kupolasüveg boltozatok. A kórust két oszlopon három ív tarja. A főoltár barokk (XVIII. század közepe) két-két oszlop és egy-egy pillér között. A főoltárkép félköríves, barokk keretben lévő „Szent István korona felajánlása” látható, a festmény bal oldalára Szt. Kristóf, jobbra egy szent nő szobra került.

Az oromzatot egy Szentháromság-szoborcsoport díszíti. Az egykori barokk főoltár rekonstrukciója egy új barokkizáló, márványozott oltárasztal, s a menza elejére helyezett barokk feszület elhelyezésével vált teljessé. Az ún. „Fájdalmas oltár” barokk építménye az északi hajófalnál áll, ahová egészen biztosan később került. Ezt az oltár jobb oldalánál előkerült vörös színű, barokk baldachinfestés-töredék megléte is megerősíti. A kétoldalt álló egy-egy pillér és oszlop feletti párkányon négy angyalfej által kísért és sugárkoszorúval övezett, plasztikus Isten Szeme-ábrázolás látható. A Pieta-mellékoltárt özv. Gyurcsányi Ignácné Blaskovich Terézia állíttatta 1791-ben. A „Fájdalmas oltár” építményét 2008-ban sikerült restauráltatni, eredeti barokk márványozásának és fémszínezésének helyreállítását Kovácsné Bartos Valéria végezte. Dr. Beer Miklós püspökatya 2008. 10. 17-én ünnepi szentmise keretében szentelte fel a szépen felújított mellékoltárt.

A templomban lévő fekvő formátumú, olajjal festett predellaképet, – a „Kereszten alvó kis Jézus a szenvedés eszközeivel” téma ikonográfiailag igen ritka ábrázolású – Fazekas Gyöngyi restaurálta. Az északnyugati karzataljban lévő, kőből készült barokk Pieta-szoborcsoport egykor az időközben elpusztult Gyurcsányi-kastélykápolna kegyszobraként szolgált.

Az alsópetényi templom egyik érdekessége a különálló harangtorony, amely kétemeletes, s a templomtól délkeletre emelkedik. Első említése 1832-ből való. Jellege barokk, a XVIII. században épült, valószínűleg ekkor számolták fel a korábbi haranglábat. Ma három harang található benne. A legnagyobb, „E” harang 62 cm átmérőjű, 128 kg, felirata: „Szűz Mária, Magyarország védőasszonya könyörögj az alsópetényi jámbor hívekért!” A középső „G” harang 51,5 cm átmérőjű, 78 kg, rajta: a „Szent József, oltalmazd az alsópetényi híveket!” felirat látható. A két harang költségéhez a hívek, köztük főleg báró Andreánszky Gábor járult hozzá 1000 Koronával. Mindkettő 1920-ban készült, Szlezák László budapesti műhelyében, összesen 5050 Koronáért. A legkisebb harang, 1926-ból való, melynek mérete 26,5 cm átmérõjű, latin felirata Szent Mihály arkangyalhoz szóló védelmet kér.

 

Forrás:
Alsópetény település hivatalos weboldala

Back to Top